Mi számít munkahelyi balesetnek?
Munkahelyi balesetnek nevezzük az olyan baleseteket, amelyet a munkavállalót a munkavégzésével, munkaviszonyával összefüggésben éri. Tipikusan munkaviszonnyal összefügg a munkahelyi baleset, ha azt a munkavállaló munkavégzés közben, munkaidőben, a munkáltató telephelyén szenvedi el. A jog azonban nem csak erre a körre korlátozza a kártérítést. Munkaviszonnyal összefügghet a munkahelyi baleset akkor is, ha azt nem a munkáltató telephelyén, hanem egy azon kívüli helyszínen következik be, ha a munkavállaló ottléte a munkáltató érdekében történik.
A bírósági gyakorlat szerint nem felel a munkáltató azért a munkahelyi balesetért, amely azért következett be, mert a munkavállaló munkaidő után, utasítás ellenére saját érdekében ún. fusimunkát végez.
Az, hogy a baleset összefügg-e a munkaviszonnyal, mindig csak az adott tényállás kérdése, így mindig vizsgálandó. A munkaviszonnyal összefüggés abban az esetben is megállapítható, ha nem volt munkaszerződés, de akár akkor is, ha megbízási szerződés alapján végezte a munkavállaló a feladatot, de valójában munkaviszony jött létre az elnevezés ellenére.
Munkahelyi baleset miatti kártérítés esetén tehát a munkavállalónak azt kell bizonyítania, hogy a balesete (a kár) a munkaviszonyával összefügg. Ha ezt sikerül bizonyítania, a munkáltatónak nagyon nehéz kimentenie magát a felelősség alól.
Üzemi baleset vs. munkahelyi baleset: Mi a különbség?
Az üzemi baleset és a munkahelyi baleset két külön fogalom. Az üzemi baleseti ugyanis társadalombiztosítási fogalom, a társadalombiztosítási szerv üzemi balesetnek ismerheti el a balesetet, és ez nyitja meg a jogosultságot arra, hogy munkahelyi baleseti táppénzt, vagy egyéb juttatást kapjon a megsérült munkavállaló.
A munkahelyi baleset ezzel szemben munkajogi és munkavédelmi kategória, és inkább a munkavédelmi szabályok és a kártérítési felelősség vizsgálatánál használjuk.
Munkahelyi baleset munkába menet
Jól mutatja az üzemi baleset és a munkahelyi baleset közötti különbséget a munkába menet elszenvedett baleset megítélése.
Ha munkába menet, vagy onnan hazafelé ér minket a baleset, akkor az üzemi balesetet a társadalombiztosítási szerv üzemi balesetnek ismerheti el, úgynevezett „úti balesetnek”. Ilyen esetben a sérült munkavállaló táppénzre is jogosult lehet.
A munkába menet vagy onnan hazafelé elszenvedett baleset azonban nem számít munkahelyi balesetnek. Az indoka ennek az, hogy vannak olyan körülmények, amelyre a munkáltatónak nincs ráhatása, így felelősség sem terhelheti miatta. Gondoljunk bele, hogy a munkáltató nem tudja befolyásolni a közlekedésben résztvevők cselekvését, tehát nem is elvárható tőle, hogy felelősséget vállaljon azért, ha a munkavállalóját a város másik végében elüti egy autó.
Azonban munkahelyi balesetnek minősülhet az a baleset, amit a munkavállaló már a munkáltató telephelyén belül, például a kapun belépve és az iroda felé haladva szenved el.
Teendők a baleset után: A jegyzőkönyvezés
Munkahelyi balesetek esetén a munkáltató köteles kiállítani a munkabaleseti jegyzőkönyvet. Ebben kell rögzíteni a munkahelyi baleset helyszínét, időpontját, valamint a tényállást, és a munkahelyi balesethez vezető valószínű okokat is. A munkabaleseti jegyzőkönyvet a munkáltató saját hatáskörében állítja ki, így gyakran előfordul, hogy a tényállásba nem az igazságnak megfelelő tényállást rögzítik, és erre hivatkoznak az ellenük folyó eljárásokban. Gyakori az is, hogy a munkahelyi balesethez vezető okokhoz azt rögzítik, hogy a munkavállaló tehet a baleset bekövetkeztéért, például a baleset a munkavállaló figyelmetlensége miatt következett be.
Fontos, hogy amennyiben nem értünk egyet a munkabaleseti jegyzőkönyvben rögzítettekkel, úgy azt jelezzük a munkáltató felé, szigorúan írásban (vagy e-mail). Ha a munkáltató nem módosítja a jegyzőkönyvet, akkor is jelezhetjük majd egy esetleges bírósági vagy hatósági eljárásban, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakat már régebb óta vitatjuk, és azt nem ismerjük el.
Kártérítés maradandó egészségkárosodás esetén: Kinek jár és mekkora összeg?
Munkahelyi balesetek esetén a munkavállalók gyakran szenvednek maradandó fogyatékossággal járó sérülést, vagy egészségkárosodást. Ezeknek a sérüléseknek a gyakori következményei, hogy a munkavállaló élete hátralévő részében az adott munkakört többé nem képes ellátni, egyáltalán nem tud munkát végezni, vagy teljesen más, gyakran alacsonyabb jövedelmű munkát tud csak végezni.
Ilyen esetekben kártérítésként jövedelempótló járadék is igényelhető. A jövedelempótló járadék lényege, hogy amennyiben a baleset után kevesebb a jövedelmünk, mint a baleset előtt, akkor ezt a különbséget kártérítésként érvényesíthetjük, így a jövedelmünket a kártérítés kipótolja, és olyan jövedelmünk lehet, amely megegyezik a baleset előtti jövedelmünkkel.
Maradandó fogyatékossággal járó munkahelyi balesetek esetén további lényeges kártérítési típus a hozzátartozók által elvégzett segítségnyújtás. Maradandó fogyatékosság vagy egészségkárosodás esetén ugyanis gyakori, hogy a sérült munkavállaló olyan jellegű sérülést szenved, hogy bizonyos feladatokat önállóan nem tud ellátni többé, kizárólag segítséggel. Ilyen feladatok például a főzés, mosás, takarítás, de akár a személyi higiéné fenntartása is. A sérülteket ilyenkor hozzátartozóik, ismerőseik segítik, látják el. Amennyiben a munkavállaló olyan súlyosan sérült, hogy ilyen és ehhez hasonló feladatokat a jövőben sem tud ellátni, akkor jogosult lehet a hozzátartozók/ismerősök által jövőben elvégzendő segítségek forintban kifejezhető ellenértékét kártérítésként érvényesíteni. A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) ugyanis többször és következetesen kimondta, hogy a hozzátartozók vagy ismerősök ingyenesen, szívességből nyújtott segítsége kártérítésként érvényesíthető, hiszen nem azért végzik szívességi alapon ezeket a feladatokat, hogy azzal a károkozó (munkáltató) kártérítési felelősségét enyhítsék.
A munkahelyi balesetek megítélése nem egyszerű, mindig az adott baleset körülményeit kell vizsgálni, és csak az alapos vizsgálat után lehet megalapozottan állást foglalni abban, hogy az adott baleset munkahelyi balesetnek minősül-e, hogy mik a vagyoni következményei a balesetnek, pontosan milyen típusú és összegű károkat szenvedett el a munkavállaló, és hogy a munkáltató mentesülhet-e valamilyen okból kifolyólag a kártérítési felelősség alól.
Ezen vizsgálat mindenképpen szakértelmet igényel, hiszen mindegyik körülmény mögötti legcsekélyebb információ is alkalmas arra, hogy jelentősen befolyásolja a baleset megítélését, vagy a kártérítés összegét.
Amennyiben Önt munkahelyi baleset érte, vagy amennyiben munkáltatóként olvassa ezen sorokat, és bármilyen kérdése felmerül, úgy nyugodtan keressen meg minket a honlapunkon található elérhetőségek bármelyikén, vagy a kapcsolati űrlap kitöltésével.
