Mire figyeljünk használt autó vásárlásakor?
Használt autó vásárlásakor jogi szemmel ugyanazt kell nézni elsődlegesen, mint vásárlói szemmel: az autó állapotát és megfelelőségét.
A jogi oldal azonban ennél részletesebb vizsgálatot is elvár:
Először is tisztázzuk, hogy ki a használt autó tulajdonosa. Gyakran előforduló eset, hogy egy használtautó-kereskedés írja alá az adásvételi szerződést, pedig nem tulajdonosok. Ezzel az a probléma, hogy megtéveszti a vevőt, hiszen azt hiheti, hogyha gond van az autóval, akkor a profi és hozzáértő használtautó-kereskedéshez kell fordulnia, azonban ez nem így van. Jogilag, ha az eladó nem a használtautó-kereskedés, akkor a tényleges eladóval szemben léphetünk fel, aki nem feltétlenül fog segíteni az autó problémáinak orvoslásában. A másik probléma, hogy ha vállalkozástól (használtautó-kereskedés) vásároljuk a használt autót, akkor a szavatossági idő hosszabb, tehát hosszabb ideig kell helyt állnia a hibákért, mintha egy magánszemélytől vásárolnánk.
Figyelni kell arra is, hogy a szerződésben minden lényeges adatot rögzítsünk, így különösen a szerződő felek adatai, valamint a vásárolni kívánt használt autó alvázszáma, kilométer-óra állása, rendszám, törzskönyv száma. Ezzel is a jövőben esetleg felmerülő problémák kiküszöbölését könnyítjük meg magunk számára.
A szerződésbe a pontos vételárat rögzítsük, ezzel ne próbáljunk meg trükközni, ugyanis könnyen baj vagy nehézség származhat belőle. Például, ha alacsonyabb vételárat rögzítünk, és kiderül utólag, hogy az autó hibás, akkor az eladó előszeretettel fog arra hivatkozni, hogy azért adta ilyen olcsón, mert hibás volt. Ilyen esetben ránk esik a teher, hogy bizonyítsuk, hogy valójában nem akkora összeget fizettünk ki. És ez gyakran nem is bizonyítható.
A szerződést 2 tanú jelenlétében írják alá, és a tanúkkal is írattassák alá. Így a szerződés teljes bizonyító erejű magánokiratnak fog minősülni.
A szerződést az aláírása után a lehető leghamarabb vigyük be a helyi kormányablakba, hogy a hatóság is átvezesse a tulajdonosváltást. Gyakori probléma, hogy az egyik fél nem adja le a kormányablakban a szerződést, a tulajdonosváltást nem rögzítik, és egyszer csak levelet kap az autópálya üzemeltetőtől, hogy megbüntetik mert matrica nélkül vezetett az autópályán. Ilyenkor bizonyítanunk kell, hogy az autót már eladtuk. Az autópálya üzemeltető azonban nem mindig fogadja el kizárólag a szerződés bemutatását, gyakran kormányablaki igazolást kérnek arról, hogy valóban benyújtották-e a szerződést.
A használt autó vásárlásának napján (vagy lehetőleg előtte) kösse meg a felelősségbiztosítást. Ugyanis ha nincs élő felelősségbiztosítás az autón, akkor bármilyen kárt okoz vele egy balesetben, akkor a biztosítója helyett Önnek kell megfizetnie a kárt, amely gyakran sokmilliós vagy tízmilliós összeg.
Magánszemélytől vagy kereskedőtől? (Mi a különbség jogilag?) Használt autó vásárlás utáni garancia és szavatosság. Árleszállítás, javítás vagy elállás – A vásárló jogai használt autó utáni hibás teljesítéskor.
Használtautó vásárlás esetében nem mindegy, hogy egy magánszemélytől vagy egy kereskedőtől vásárolunk. A kereskedő ugyanis egy vállalkozó, így amennyiben magánszemélyként vásárolunk, fokozottabb védelem illet meg bennünket.
Az elsődleges védelem a kellékszavatossági jogokban jelenik meg. Röviden összefoglalva, ha a vásárolt használt autóban hiba van, akkor a minket illető kellékszavatossági jog alapján elsődlegesen kijavítást vagy kicserélés (vagy alkatrész cseréjét), másodlagosan árleszállítást, a, vagy végső esetben elállhatunk a szerződéstől.
Ha kereskedőtől (vállalkozástól) vásárolunk használt autót magánszemélyként, akkor egyrészt a hibákért való helytállási kötelezettsége (kellékszavatosság) 2 év (ha csak nem állapodnak meg eltérően, de legalább 1 évnek kell lennie), valamint a vásárlástól számított fél évig úgy kell tekinteni, hogy a hiba már a vásárláskor is fennállt, így lekerül a vállunkról annak a bizonyításának a terhe, hogy nem mi okoztuk a hibát, hanem az már vásárláskor fennállt. Nem jogi, hanem gazdasági előny inkább, de megjegyezzük, hogy a kereskedőtől történő használt autó vásárlása esetén a kereskedőnek valószínűleg megvannak az eszközei, emberei és lehetősége arra, hogy a hibát kijavítsa, míg egy magánszemély ilyen erőforrásokkal nem feltétlenül rendelkezik, vagy nem hajlandó rá.
Ha magánszemélytől vásárolunk használt autót, akkor a kellékszavatossági idő 1 év, viszont a kellékszavatossági jogaink egy eszközzel kibővülnek: a hibát kijavíttathatjuk mással, és az eladóval szemben támaszthatunk igényt a javítási költség megtérítésére. Magánszemély eladó esetén azonban nincs olyan vélelem, hogy a hiba már a vásárláskor fennállt, így minket terhel ennek a bizonyítása. Magánszemély pedig nem rendelkezik szükséges erőforrásokkal a hiba kijavítására, és valószínűleg pénzt sem akar fizetni, így gyakran a jogi út marad a megoldás.
Mit tehetünk, ha használt autó vásárlás után kiderül egy rejtett hiba? Mi számít jogilag rejtett hibának, és mi az átlagos kopás?
Rejtett hibának a jogi nyelvben azt hívjuk, amikor egy hiba nem észrevehető egy tőlünk elvárható alapossággal elvégzett átvizsgálás során. Ugyanis amennyiben a hiba felismerhető, vagy erről tájékoztattak minket, akkor nincs hibás teljesítés, tehát nincs kellékszavatosság sem. Ha a hiba rejtett, tehát nem ismertük fel, vagy nem volt elvárható, hogy felismerjük, akkor az eladó a fentebb említett kellékszavatossági jogok alapján köteles a hibás orvosolni.
Használt autó vásárlásakor azonban nem minden hibáért áll fenn az eladó helytállási kötelezettsége. Ugyanis köztudottan vannak olyan alkatrészei az autónak, amelyek kopnak, valamint köztudott, hogy egy használt autóban a korának megfelelően vannak olyan alkatrészei, amelyek már nem működnek megfelelően. De ez minden esetben az adott használt autótól függ. Így ha például több száz kilométer megtétele után romlik el a motor, akkor a helytállási kötelezettség fennállhat, mivel a motor olyan fontos alkotórész, hogy anélkül nincs értelme az autónak. Ha pedig az átvizsgáláskor még jól működött, akkor nem volt felismerhető. Azonban a kopó alkatrészeknél figyelembe kell vennünk az autó életkorát is. Tipikusan kopó alkatrész a fékrendszer. Ha például rövid időn belül a fékekben hiba jelentkezik, akkor nem feltétlenül áll fenn az eladó helytállási kötelezettsége, hiszen hiába volt rejtett hiba, az adott autó esetében a koránál fogva el kell fogadnunk azt (és vállalnunk kell a kockázatot), hogy a fékek (vagy egyes kopó alkatrészek) már elhasználódhattak. Nem várhatjuk el egy használt autótól, hogy minden egyes alkatrésze hibátlan legyen, mint egy új autónál.
A bizonyítási teher: Kinek kell bizonyítania a hiba eredetét?
Ha vállalkozástól (kereskedőtől) vásároltuk a használt autót, akkor a vásárlástól számított fél éven belül úgy kell tekinteni, hogy a hiba már a vásárláskor is fennállt, tehát nem mi okoztuk a hibát. Ebben az időszakban a kerekedőt terheli a bizonyítási kötelezettség, hogy a hiba később, már nálunk keletkezett. 6 hónap elteltével ugyanazon általános szabályok vonatkoznak, mintha magánszemélytől vásároltuk volna: nekünk kell bizonyítani, hogy a hibát nem mi okoztuk, és az már a vásárláskor is fennállt.
Mikor és hogyan állhatunk el az adásvételi szerződéstől?
Az elálláshoz való jog úgynevezett második lépcsős kellékszavatossági jog. Ez azt jelenti, hogy csak akkor állhatunk el a szerződéstől, hogyha az elsőlépcsős kijavítást vagy kicserélést az eladó nem vállalja, észszerű időn belül nem tudja elvégezni, vagy ha a kijavításhoz és kicseréléshez fűződő érdekünk megszűnt (mert például sokadjára hibásodik meg a használt autó, és az eladó sokadjára sem tudja megfelelően megjavítani). Az elállást a jog azonban végső megoldás eszközeként adja a vásárló kezébe, elállás előtt a többi eszközzel kell megpróbálnunk orvosoltatni a hibákat.
