Időpontot kérek

Gyakran ismételt kérdések

Általános

Igen, és például közlekedési balesetek esetén nagyon gyakori. Közlekedési baleset esetén a biztosítóval szemben járunk el, akiknek az elsődleges célja a peren kívüli megegyezés. Ha nem sikerül megegyezni (vagy nem mindenről), akkor a per marad a megoldás. Biztosítóval szembeni eljárás esetén tipikus, hogy egy csökkentett kártérítést megfizetnek, a maradékot azonban nem ismerik el, így a maradékért perelni lehet. Munkahelyi balesetek, illetve más balesetek esetén a peren kívüli megegyezés ugyancsak lehetőség és számos esetben alkalmazott, bár ritkább.

Talán ez a leggyakoribb kérdés, amelyet feltesznek nekünk. Sajnos erre csak azután adható megfelelő válasz, hogy mi is pontosan felmértük a károkat és megbecsültük a várható kártérítési összegeket. Azonban a kártérítést is csak akkor tudjuk megbecsülni, ha valamennyi irat a kezünkben van, és valamennyi tényt és körülményt ismerünk. A kártérítési összegeket sok körülmény befolyásolja, így például az is, hogy mennyi ideig volt ágyhoz kötött a károsult, alakult-e ki maradandó fogyatékossága stb. A sérelemdíj tekintetében pedig pontos összeget eleve nem lehet megmondani, hiszen a sérelemdíj egy olyan összeg, amit a bírósági gyakorlat alakít, tehát csak hivatkozni tudunk arra, hogy egy hasonló ügyben a bíróság mekkora sérelemdíjat ítélt meg.

A kettő nem ugyanaz, hiszen a kártérítés anyagi károk megtérítésére szolgál, míg a sérelemdíj a személyiségi jogsértés kompenzációja. Hasonlóság a kettő között egyszerűen megfogalmazva az, hogy egyrészről mindkettőnek hátrány kiegyenlítése a célja, másrészről az, hogy a sérelemdíjra is alkalmazandók a kártérítési szabályok, tehát akkor felel a sérelemdíjért a jogsértő, ha a kártérítési szabályok alapján kártérítésért felelős lenne.

Az úgynevezett ”Zöldkártya Egyezmény” rendelkezései szerint amennyiben külföldi autó okozta a kárt belföldön, úgy a külföldi autó felelősségbiztosítójának magyarországi levelezőpartnere fizeti a kártérítést.

Amennyiben Ön is autóval közlekedett, úgy az elsődleges szabály az, hogy a felróhatóságuk arányában felelnek egymásnak az üzembentartók, tehát igen, jogosult lehet kártérítésre. Ezen elsődleges szabályt azonban több részszabály kiegészíti.

Amennyiben Ön gyalogosként szenvedett balesetet, amiben vétkes volt, úgy az Önnek járó kártérítést csökkenteni kell a közrehatásának mértékével. Fontos azonban, hogy az autósokra sokkal szigorúbb felelősségi szabályok vonatkoznak, mint a gyalogosokra, így, ha a gyalogos közre is hatott a baleset bekövetkeztében, az általában nem eredményez jelentős csökkentést a kártérítésben.

Az autóval okozott károkra főszabály szerint az úgynevezett veszélyes üzemi felelősség alkalmazandó, amely igény 3 év alatt évül el. Ez azt jelenti, hogy a károkozástól számított 3 év után a kártérítési igény bíróság előtt nem érvényesíthető. Ez azért is fontos, mert ha az igény nem érvényesíthető bíróság előtt, akkor a biztosító is elutasíthatja az igényünket, mert tudja, hogy nem kényszerítheti senki kártérítés fizetésére.

A kártérítési igényt a lehető leghamarabb érdemes érvényesíteni. Egyrészt azért, mert minél hamarabb indítjuk meg az eljárást, annál hamarabb juthatunk kártérítéshez, másrészt a késedelmes érvényesítésből származó károk a károsultat terhelik, tehát azt nem igényelheti.

Sikerdíjas képviselet

A személyi sérüléssel járó balesetek nemcsak fizikailag és lelkileg megterhelőek, hanem váratlan és jelentős anyagi terhet is rónak a sérültekre és családjukra. Gyakran előfordul, hogy a baleset következtében a károsult kiesik a munkából, így a megélhetése is megnehezül.

Irodánk ezért a személyi sérüléses és kártérítési ügyek egy részében akár teljesen, vagy részben sikerdíjas konstrukcióban is vállal ügyet.

Felhívjuk a figyelmet, hogy ez nem terjed ki minden ügyre, és nem automatikus. Ismernünk kell az ügy összes körülményét ahhoz, hogy a sikerdíjas konstrukcióban állapodjunk meg.

A sikerdíj lényege egyszerű: mi csak akkor kapunk munkadíjat, ha Ön megkapja a kártérítést.

Ügyvédi munkadíjunkat a ténylegesen elért kártérítési összeg előre rögzített százalékában határozzuk meg, amelyet Ön kizárólag a sikeres eljárás végeztével, a megítélt vagy egyezségben megállapodott összegből finanszíroz.

• Nincs pénzügyi kockázat az induláskor: Nem kell eljárási díjként vagy előlegként jelentősebb összegeket megelőlegeznie a jogi képviseletért. Akár már az első konzultációt is ingyenesen tartjuk.


• Közös az érdekünk: A sikerdíjas modell tökéletesen összehangolja az Ön és az irodánk érdekeit. A célunk nem csupán az ügy megnyerése, hanem a lehető legmagasabb kártérítési összeg és sérelemdíj elérése, a lehető legrövidebb idő alatt.


• Teljes elkötelezettség és őszinte kockázatértékelés: Csak olyan ügyekben állapodunk meg túlnyomórészt, vagy teljesen sikerdíjban, amelyekben szakmailag megalapozottnak látjuk a sikert és lehetőséget látunk az ügy gyors lezárására.

Minden eset egyedi. Ha az ügy alkalmas a sikerdíjas vagy részben sikerdíjas konstrukcióra, világos és átlátható megállapodást kötünk, így Ön a gyógyulására összpontosíthat, míg mi átvesszük a jogi harcot és a pénzügyi elszámolás csak az ügy lezártakor esedékes.

A sikerdíj mértéke mindig egyedi, és az ügy komplexitásától, a várható kártérítési összeg nagyságától, de legfőképp az Önnel való megállapodástól függ. A pontos százalékot minden esetben előre rögzítjük az ügyvédi megbízási szerződésben.

Ha az eljárás végén nem sikerül kártérítést vagy sérelemdíjat szerezni, Önnek semmilyen ügyvédi munkadíjat nem kell fizetnie. Ebben az esetben nincs munkadíj, tehát a sikertelenség kockázatát mi viseljük.

A sikerdíj kifejezetten az ügyvédi munkadíjra vonatkozik. Az eljárás során felmerülhetnek egyéb költségek is (például igazságügyi orvosszakértői díjak, illetékek vagy iratmásolási költségek). Ezek kezeléséről és az esetleges költségmentességi vagy költségfeljegyzési lehetőségekről már az első egyeztetésen teljes körű tájékoztatást adunk, hogy ne érje meglepetés. De ezeket a költségeket alapvetően Önnek kell viselnie.

A sikerdíjas konstrukció felajánlása előtt minden esetben részletes előzetes vizsgálatot végzünk (áttekintjük a baleseti iratokat és az orvosi dokumentációt). Sikerdíjas képviseletet csak olyan ügyekben tudunk vállalni, ahol a jogalap és a kárigény szakmailag megalapozott és a személyi körülmények is indokolják. Ha egy ügyre a sikerdíj nem alkalmazható, természetesen más, átlátható díjazási alternatívákat kínálunk.

Kártérítési per

Azt, hogy egy sérült személynek például milyen gyógyászati segédeszközökre, gyógyszerekre volt szüksége, vagy annak megállapítását, hogy a sérülés milyen egészségügyi következményekkel járt (pl. maradandó fogyatékosság), csak az orvosszakértő tudja megmondani, hiszen a bíróság nem rendelkezik orvosi kérdésekben szaktudással. A bíróság ilyenkor az orvosszakértő véleményét bizonyítékként veszi figyelembe.

A polgári törvénykönyv, illetve egyéb jogszabályok különböző módon szabályozzák a kártérítést, attól függően, hogy pontosan milyen káresemény történt. Ezeket a különböző szabályokat „kártérítési alakzatnak” hívjuk. Így például külön szabályok vonatkoznak arra, hogyha valakinek közlekedési balesetben okoznak kárt, és más szabály vonatkozik arra, hogyha valakinek a kutyája okoz kárt másnak. Kártérítési perekben azért fontos a pontos megjelölés, mert a perben a károsultat terheli a jogalap, tehát a kártérítési alakzat pontos megjelölése. Ha valaki például tévesen munkahelyi baleset esetén alkalmazandó alakzat szerinti perel, pedig a káresemény nem számít munkahelyi balesetnek, akkor a bíróság emiatt elutasíthatja a keresetet.

Az illeték összege a perben érvényesített kártérítési összegek bizonyos százaléka. Régen ez fix 6% volt, az új szabályok ezen már változtattak, és sávos rendszer került bevezetésre. Az illeték tehát akkor számolható ki, ha a pontos kártérítési összegeket is ismerjük.

Az illetéket főszabály szerint a per megindításakor kell megfizetni, azonban számos kedvezmény igénybe vehető, a per jellegétől függően. A kártérítési perekben tipikusan illetékfeljegyzési jog illeti meg a károsultat, ami szerint előzetesen nem kell illetéket fizetni, hanem annak megfizetéséről a bíróság dönt majd az ítéletében. Ha tehát a károsult nyer, a másik fél fizeti meg az illetéket. Munkahelyi balesetek esetén bizonyos esetekben költségmentesség illeti meg a munkavállalót, tehát semmilyen költséget nem kell előre megfizetnie és ha veszít, akkor is csak a másik fél ügyvédjének munkadíját kell megfizetnie.

Az alapelv a pervesztes fél fizet elve. Azonban ez egy arányos rendszer, így arányokban kell mérni a pernyertesség-pervesztességet. Így, ha például 1.000.000,- Ft-ért indítok pert, de csak 800.000,- Ft-ot nyerek, akkor 80%-ban vagyok pernyertes, és 20%-ban pervesztes, így a másik fél fizeti meg az én költségeim 80%-át, míg én az ő költségeinek 20%-át. Ezért is fontos, hogy a kártérítési összegek pontosan legyenek megjelölve, hiszen, ha túl magas összeget jelölünk meg, az rosszul is elsülhet.

Igen, az ügyvédi munkadíj perben perköltségként számít, így ha pernyertes lesz, akkor a másik fél fizeti vissza Önnek az ügyvédi munkadíjat is. Érvényesíthető az az ügyvédi munkadíj is, amelyet a peren kívüli egyeztetés során fizetett meg.

Főszabály szerint a károkozó lakhelye (vagy székhelye) szerinti bíróság az illetékes, azonban kártérítési perekben gyakran előfordul, hogy a károsult lakóhelye szerinti bíróság fog eljárni, azonban ez az adott ügytől függ.

A jogerős ítélet általában kb. 1,5-2,5 év alatt születik meg. Vannak ügyek, ahol az egyszerűség miatt rövidebbek a perek, vannak olyan ügyek, ahol olyan eljáró bíróság van, ahol kevés ügy van, így azok gyorsabban haladnak. Gyakori viszont az is, hogy a per megindítása után perbeli egyezséggel megállapodunk a károkozóval. Előfordul azonban sajnos az is, hogy 2 évnél tovább tart az elsőfokú eljárás.

Közlekedési baleset

Ilyen esetekben a MABISZ-hoz lehet fordulni, akit ilyen esetekben törvény kötelez a kártérítés megfizetésére.

Igen, hiszen más úton nem lehet kártérítést kikényszeríteni. Az is megoldás lehet, hogy a károsult egyes kártérítési tételeket elfogad, a maradékért pedig pert indít, így a kárai peren kívül részben megtérnek.

Igen. A bírósági gyakorlat szerint üzembentartói minőség nem száll át a másik személyre azzal, hogy alkalmanként kölcsönadjuk az autót. Ha huzamosabb ideig adta más személynek használatra, vagy például házastársa használja, úgy már felmerülhet az, hogy nem az Ön felelősségbiztosítója fog kártérítést fizetni.

Munkahelyi baleset

Igen. Attól még hogy a munkaszerződés nem volt írásba foglalva, a munkaviszonnyal összefüggés egyéb módon még bizonyítható, hiszen a bíróságokon a szabad bizonyítás elve él. A munkaszerződés azonban megkönnyíti a bizonyítást.

Igen, hiszen a táppénz csak a munkabért pótolja. A táppénz egyébként nem mindig 100%-os, így a táppénz által nem pótolt munkabért is igényelheti. Tipikusan nem fedezi a táppénz a bérpótlékokat, így azokat kártérítés körében lehet érvényesíteni.

Igen, elmaradt jövedelemként. A Kúria már többször kimondta, hogy a fekete jövedelmet is lehet kártérítésben érvényesíteni. A bíróságok nem a NAV, így nem érdekli őket, hogy a jövedelem fekete volt-e vagy sem. A bíróságot az érdekli, hogy mekkora jövedelemveszteséget tud bizonyítani a károsult.

A régi bírósági gyakorlat alapján ilyen esetekben is felelt a munkáltató, azonban az új szabályok és bírósági gyakorlat alapján már nem. Az új szabályozás értelmében a munkahelyen kívüli folyamatok, így például a közúti közlekedés olyan körülmény, amelyre a munkáltatónak nincs hatása, így nem is felelhet érte. Ilyen esetekben a társadalombiztosítási szerv azonban üzemi balesetnek, úti balesetnek nyilváníthatja a balesetet.

Megjegyezzük, hogy nem ide tartoznak azok az esetek, amikor a munkavállalónak nem a munkáltató székhelyén kell végeznie a munkát, vagy amikor a munkáltató telephelyén ér minket a baleset. Ilyen esetekben lehet szó kártérítésről.

Személyiségi jogsértés

A személyiségi jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni, így elhunyt ember személyiségi jogát nem lehet érvényesíteni, egy személyiségi jog kivételével, ez a jog a kegyeleti jog. A személyiségi jogok nem örökölhetők, mivel az az adott személyhez fűződnek. Elhunyt ember személyiségi jogának megsértéséből eredő igényeket csak akkor lehet érvényesíteni, ha még életében megindítja a pert, így halála esetén a perbeli (felperesi) pozícióját az örököse megörökölheti, és folytathatja a pert az elhunyt személy nevében. Amennyiben hozzátartozó hunyt el, úgy a családtagjai jogosultak lehetnek sérelemdíjra, de saját jogukon.

Szerződésszegés

Igen, főszabály szerint nem kötelező a szerződések írásba foglalása, kivéve, ha a törvény kifejezetten előírja. A szerződés a felek egybehangzó akaratával jön létre, tehát létrejöhet szóban, de akár e-mailben is. Például létrejön a vállalkozási szerződés, ha e-mailben ajánlatot kér a villanyszerelőtől egy hiba kijavítására, a villanyszerelő által küldött ajánlatot pedig elfogadja. Ha a szerződés létrejött bármely módon, úgy az a feleket köti, így a szerződésszegés is megállapítható. Az írásbeliség elmaradásának azonban nagy hátránya, hogy a szerződés létrejöttét és tartalmát nehéz lesz bizonyítani.

Igen, hiszen az eladót az ismeretlen (rejtett) hibákért is szavatosság terheli, akkor is, ha nem tudott róla. Ettől függetlenül a vevőt is terheli egy úgynevezett megvizsgálási kötelezettség, tehát meg kell győződnie arról, hogy a dologban nincsen észrevehető hiba. Az, hogy mi számít észrevehető, egyértelmű hibának, mindig az adott ügy alapján lehet megítélni. Nem feltétlenül teljesít hibásan például az eladó, ha az összeomlás szélén lévő romos házat a vevőnek megmutatja, akinek egyértelműen tudnia kell arról (észlelnie kell), hogy az épület valószínűleg nem alkalmas rendeltetésszerű használatra.

Igen, a bérbeadót is szavatosság terheli, hogy a bérbeadott dolog (bérlemény) az egész bérlet alatt szerződésszerű használatra alkalmas legyen. Gyakori eset, hogy a bérelt ingatlanban valami hiba bekövetkezik, például a vízzel vagy árammal probléma lesz, vagy az egyik szoba lakhatatlan lesz. Ilyen esetekben a bérbeadó kötelezettsége a hibák kijavítása. Súlyos esetekben akár a bérleti díj arányos visszatartása, tehát a bérleti díj arányos részének meg nem fizetése is szóba jöhet.

Szomszédjog

Nem, elegendő ha a jogsértéssel érintett ingatlanban lakik, nem feltétele a szomszédjogi jogsértéseknek, hogy tulajdonos legyen. Az otthon nyugalmához való jog, valamint a birtokvédelem joga akkor is megilleti, ha például bérli az ingatlant.

Igen, továbbá kártérítés mellett sérelemdíjra is jogosult lehet. Szomszédjogi jogsértések esetén a kár leggyakrabban az ingatlan értékének csökkenéseként jelenik meg. A kártérítésre akkor is jogosult, ha nem akarja eladni ingatlanát. A szükségtelen zavarás az otthon nyugalmához fűződő személyiségi jogának megsértését is eredményezheti, amely kompenzálásáért sérelemdíjat, valamint a zavarás abbahagyását is követelheti.

A törvény nem mondja meg, hogy pontosan mit jelent a szükségtelen zavarás, a bírósági gyakorlatból lehet következtetni arra, hogy mi az a határ, amely felett a zavarás már szükségtelen mértékű lehet. Ugyanis vannak olyan hétköznapi körülmények, tevékenységek, amelyeket a szomszédok tűrni kötelesek. Így például amennyiben egyszer éjszaka hangoskodott a szomszéd, az nem számít olyan mértékű zavarásnak, amelyet a bíróság szükségtelen mértékűnek nyilvánítana. Amennyiben azonban a zavarás súlyos, hosszabb ideje fennáll, vagy időszakosan visszatérő, úgy már megalapozott lehet a szükségtelen zavarás.

Ez a leggyakoribb kérdés, amelyet feltesznek nekünk. Tévhit, hogy a hatósági engedély vagy az engedély szerinti működés azt is jelenti egyúttal, hogy a szomszédokat szükségtelenül lehet zavarni. Fontos elv a jogban, hogy egy közigazgatási engedély nem zárja ki a szomszéd polgári jogi felelősségét, tehát az engedély nem mentesít a polgári jogi felelősség alól. Tehát a válasz nem, az engedély nem jogosít fel a szükségtelen zavarásra.

Konzultációt kérek