Közúti baleset okozása és elszenvedése: Az első lépések
Közúti baleset esetén a legfontosabb első lépés a tényállás valamilyen formában történő rögzítése, ugyanis a legelső feladatunk a kártérítési felelősség bizonyítása és megállapítása. Erre a baleseti bejelentő lap (kék-sárga lap) jó kiindulópont, azonban a rendőrség kihívása a biztosabb megoldás, hiszen a rendőrség tud objektív, biztosító által sem vitatott, objektív tényállást rögzíteni. A rendőrségi iratokat a biztosító egyébként is rendszeresen bekéri, leggyakrabban abból állapítják meg a kártérítési felelősséget is, és a károsult is így tudja leghatékonyabban bizonyítani a károkozó felelősségét.
A baleseti kártérítés típusai: Nem csak a vas sérülhet
Közúti baleset esetén a legtipikusabb kár a gépjárműben keletkezett kár, amelyet az értékcsökkenési kártérítés orvosol, a másik pedig a javítási költség, amennyiben a gépjármű még gazdaságilag javítható, vagyis nem totálkáros. A biztosítók vitatják, azonban a megjavított gépjármű értéke kevesebb mint egy nem sérült gépjármű értéke, így a megjavítás mellett is jogosult lehet az értékcsökkenési kártérítésre.
Közlekedési balesetben azonban nem csak a gépjármű sérülhet, tipikus a személyi sérülés is, akár utasként, akár gyalogosként szenvedik el. Személyi sérülés esetén számos kártérítési tétel előfordulhat, így például az elmaradt jövedelem (ha a sérülés miatt nem tud munkát végezni), a tényleges károk (például balesetben sérült laptop), valamint az indokolt költségek (olyan költségek, amelyek a sérülés okozta hátrányok kiküszöbölésére szolgál). Indokolt költség például, ha a sérült személyt a hozzátartozója ingyen segíti, akár ápolásban, mosakodásban, házi munkákban, vagy kerti munkákban. A bírósági joggyakorlat szerint ennek ellenértéke van, amelyet a károkozó (biztosító) köteles megtéríteni.
A fenti két bekezdésben bemutatott kártípusokat nevezzük baleseti károknak.
Mekkora a közúti baleseti kártérítés összege?
Erre nem lehet választ adni anélkül, hogy az ügy összes körülményét ismernénk. A gépjárműben keletkezett károk megítélése egyszerű, azt egy kárszakértő tudja megállapítani, amely kártérítési összeget befolyásol az, hogy milyen értékű az autó, és mekkora mértékű a sérülés. Személyi sérülések esetén azonban számos tényező befolyásolja a kártérítés összegét. A kettő leginkább előforduló kártérítési típus személyi sérülés esetén az elmaradt haszon (elmaradt jövedelem), illetve az indokolt költségek.
Elmaradt haszon (jövedelem) esetében befolyásoló tényező, hogy az adott károsult személy milyen munkakört tölt be, milyen jövedelme van, a munkavégzésből mennyi időre esik ki, illetve milyen társadalombiztosítási juttatásokat kap (pl. táppénz). Ezek ismerete nélkül nem lehet megalapozottan megállapítani az elmaradt hasznot, mint kárt.
Indokolt költségek esetében fentebb említettük, hogy például a hozzátartozó ingyenes segítségének van egy pénzben kifejezhető ellenértéke. Indokolt költség azonban például a gyógyászati segédeszköz (pl. mankó) is, és még sok egyéb költség is. Ilyen esetben a kártérítés attól függ, hogy mennyire súlyos a baleset, és annak következményei. Így például annak függvénye a kár mértéke, hogy például a károsultnak hány hónapig volt szüksége segítségre bizonyos feladatok (pl. önellátás, takarítás, főzés stb.) ellátására, mennyi ideig szorult segítségre. Befolyásolja a kárt a sérülés jellege is, hiszen például egy mankó költség nem merül fel, ha valakinek a karja törik el. Ez a kártípus tehát mindig az adott közúti baleset és az adott személy és sérülésének függvénye, így nem lehet általánosítani, ezáltal általánosan megjelölt kártérítési összegekről beszélni.
Amennyiben a károsult olyan súlyos sérülést szenved, hogy valamely feladatok ellátásához a jövőre tekintettel (akár élete végéig) folyamatosan segítségre szorul, úgy úgynevezett járadékra lehet jogosult, amely egy rendszeresen (tipikusan havonta) fizetendő kártérítés, amely a jövőben felmerülő költségek megtérítésére szolgál.
Milyen tényezők befolyásolják a kifizetést? A kártérítési per menete és a jogi út közúti baleset esetén
A kifizetést az befolyásolja, hogy az adott károkozó (a biztosító) milyen károkat fogad el, és melyeket vitatja. A biztosító sok kártételt, de legalábbis azok összegszerűségét gyakran vitat. A károk bizonyítása ugyanis a károsult kötelezettsége, így a biztosító kihasználja azt, hogy egyes károkat milyen nehéz bizonyítani. Tipikusan a sérülés gyógytartamának valamint annak a megállapítása, hogy mennyi ideig volt szüksége segítőre a károsultnak, igazságügyi orvosszakértői kérdés. A legtöbb biztosító rendelkezik megbízott orvosszakértővel, azonban így is gyakori a vita az ezzel kapcsolatos kártételek körül.
A biztosítók a mindent lezáró, egyösszegű egyezségeket szeretik jobban. Ilyenkor egy olyan egyösszegű ajánlatot adnak, amely nem feltétlenül fedez minden kárt, azonban tudják, hogy az adott személy a maradékért nem fog pert indítani, illetve hamar megérkezik a kártérítés, amely sok károsultnak fontos tényező lehet.
Amennyiben az egyezséget nem fogadjuk el (mert pl. nem terjed ki bizonyos károkra, vagy nem fedezi azokat teljes mértékben), akkor tételes elszámolást lehet kérni, amely azt jelenti, hogy a biztosító az általa elfogadott károkat kifizeti, a maradékért pedig perelni lehet, ilyen esetben tehát nincs egyezség. A per azonban nyilvánvalóan egy hosszú folyamat, így akár évekbe telhet az, hogy bizonyos kártérítést megkapjon a károsult.
Közúti baleset esetén erősen javasolt nem magát a károkozót, hanem a biztosítóját perelni, ugyanis a biztosítója akkor is beszáll a perbe, ha magát a károkozót perelik. Közlekedési baleset miatti perekben a károsultat, ha személyi sérülést is szenvedett, általában illetékfeljegyzési jog illeti meg, amely azt jelenti, hogy bírósági illetéket a per elején nem kell megfizetnie, ami egy nagy anyagi segítség a károsult számára. A perben tipikus a szakértő igénybevétele, akár a gépjárműben keletkezett károk, akár a sérülések és annak következményei megállapításához, amelyek költségét tipikusan a károsult köteles előlegezni. Amennyiben azonban a károsult megnyeri a pert (vagy nagy arányban nyeri a pert), akkor ezeket a költségeket – így az ügyvédi munkadíjat is – a biztosító lesz köteles megfizetni számára, mint perköltséget, a kártérítésen felül. Fentiek miatt a biztosítónak sem érdeke, hogy bepereljék, hiszen súlyos költségek megfizetésére kötelezheti a bíróság.
Mennyi ideig tarthat egy autóbaleset utáni kártérítés érvényesítése?
Erre sem lehet pontos választ adni anélkül, hogy tudnánk, mi a tényállás, és milyen típusú károk keletkeztek. Gondoljunk bele, hogy amennyiben kizárólag egy gépjármű sérült enyhén, úgy a biztosító előtti eljárás is rövid lesz, hiszen a kárszakértő mond egy összeget, a biztosító pedig kifizeti. Ha személyi sérüléssel járt a baleset, akkor a gyógytartam tényleges végén fog kiderülni eleve, hogy mekkora károk keletkeztek, és a jövőben fognak-e keletkezni (pl. mennyi ideig kellett, és a jövőben kelleni fog-e segítség a károsultnak például az önellátáshoz). Az eljárást befolyásolja még továbbá az, hogy az adott esetben a rendőrségnek mennyi időbe telik olyan ténymegállapítást tennie, amelyből lehet következtetni, hogy a károkozó valóban felel-e a kárért, vagy ez nem olyan egyértelmű és további vizsgálatok kellenek.
Az bizonyára elmondható, hogy a bonyolultabb közlekedési balesetek esetén, peren kívül a biztosító előtt legalább hónapokba telik, míg értelmezhető kártérítéshez jut a károsult. Megjegyezzük, hogy ez nem feltétlenül rossz dolog, hiszen ilyen esetekben az időmúlás miatt nagyobb kártérítés fordulhat elő, illetve vannak olyan károk, amelyek eleve később ütik fel a fejüket, így nem rohan bele a károsult egy olyan egyezségbe, amely a későbbi károkra már nem terjed ki.
A perek pedig legalább másfél évbe, de inkább 2-3 évbe is könnyen beletelhetnek.
Miért elengedhetetlen a baleseti kártérítés ügyvéd segítsége?
Ahogy a fentebb írottakból látjuk, a közúti balesetekből eredő kártérítések könnyen bonyolulttá válhatnak, és laikus személy nem feltétlenül tudja felmérni, hogy pontosan mekkora kára is keletkezett, illetve milyen jogai, lehetőségei vannak akár a peren kívüli, akár a peres eljárásokban. A károk azonosítása után is még a károsultat terheli a károk pontos, összegszerű meghatározása, és az indokoltságuk melletti érvelés is. A biztosító a laikus károsultat könnyen beleirányítja olyan egyezségbe, amely nem feltétlen kedvező a károsult számára, ami után már nem igényelhető további kártérítés.
Ügyvédi Irodánk segít Önnek, hogy közúti baleset esetén a jogilag elérhető, lehető legnagyobb kártérítéshez jusson, e célból Önt a biztosító előtt akár peren kívül, akár perben, évtizedes tapasztalatunkat felhasználva képviseljük.
