Szerződésszegés

Szerződésszegés fogalma és típusai

A szerződés megszegését jelenti bármely szerződéses kötelezettség teljesítésének elmaradása. A szerződések a szerződő felek közös és szabad akaratából jönnek létre, saját érdekükből. A szerződő felek tehát pontosan tudják szerződéses kötelezettségeiket, ezért a törvény a szerződésszegő fél felelősségére szigorú szabályokat rögzít, ezzel védve a másik felet.

A szerződésszegés tipikus esetei

Hibás teljesítés
Késedelmes teljesítés
Nem teljesítés, tehát a teljesítés megtagadása
Ezen esetek mellett azonban a szerződés megszegését jelenheti az is, ha valaki egy adott, tevékenységgel elérhető eredmény elérésével van megbízva, azonban ezen eredményt nem éri el.

Így például amennyiben megbízunk egy vállalkozót egy ház felépítésével, és a ház, mint eredmény nem épül meg, szerződésszegésnek minősülhet.

Hibás teljesítés és a szerződésszegés kapcsolata

A hibás teljesítés azt jelenti, hogy a szerződésben rögzített dolog vagy szolgáltatás minősége nem felel meg a szerződésben, vagy törvényben foglalt minőségi követelményeknek.

A hiba legtipikusabban az, hogy a dolog rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, így például a megvásárolt ingatlanban nincs áram, vagy akár az, hogy a megvásárolt gépjármű motorja nem működik megfelelően.

Hibás teljesítés esetén a jogosult (a szerződésszegő fél szerződő partnere) többféle, úgynevezett szavatossági (helytállási) jog közül választhat, attól függően, hogy milyen hibában szenved a dolog vagy a szolgáltatás.

A leggyakoribb szavatossági jog a kellékszavatosság, amely szerint a jogosult elsősorban kijavítást és kicserélést kérhet, és bizonyos esetekben, másodsorban árleszállítást, a szerződésszegő fél költségén történő kijavíttatást kérhet, indokolt esetben pedig elállhat a szerződéstől, tehát visszamenőlegesen felbonthatja azt.

A szavatossági jogok összetett rendszert alkotnak, és gyakran kizárják egymás érvényesíthetőségét, így mindenképpen ajánlott ügyvédhez fordulni.

A szerződésszegési kötbér érvényesítése

"A kötbér a szerződésszegés gyakori, de nem garantált következménye. A kötbér a szerződésszegő fél saját kötelezettségvállalása, miszerint a szerződésben vállalja, hogy amennyiben szerződést szeg, meghatározott összegű kötbért fog fizetni.

A szerződésben erről külön meg kell állapodni, az nem lesz automatikusan a szerződés része. A kötbér a szerződés megerősítését szolgálja, hiszen a szerződő partner lényegében egy büntetést, szankciót vállal magára arra az esetre, ha szerződést szeg, ezzel növelve a partnerének bizalmát.

A kötbér azért is előnyös, mert a pontosan megszövegezett feltételek esetén nehezen vitatható, és csak szigorú szabályok alapján lehet mentesülni a megfizetése alól. A kötbér megfizetése nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szerződést szegő fél mentesül a szerződés teljesítésének kötelezettsége alól."

Dr. Szentkláray Bence LL.M.
Kártérítési szakjogász
Ügyvéd

A szerződésszegésből eredő kártérítés

A szerződésszegés egyik leggyakoribb következménye az, hogy a szerződő partnerének kárt okoz. A törvény kimondja, hogy a szerződésszegő fél szigorú felelőséggel tartozik az általa okozott károkért.

A törvény szövege kétféle kártípust különböztet meg:

Tapadókárok

A tapadókárokba tartozik minden, magában az átadott dologban, vagy nyújtott szolgáltatásban bekövetkező kár, valamint ezek kijavítására közvetlenül szolgáló károk.

Példával szemléltetve tapadókárnak minősül, ha a kávézóba megrendelt kávéfőző gépben a beszerelés során a szerelő kárt tesz, és a kávégépet nem lehet használni. Ilyen esetben a dologban bekövetkező kár (tapadókár) a kávégépben bekövetkező kár, valamint annak kijavításának költsége, amelyet a szerelőtől, mint szerződésszegő féltől lehet követelni.

A szerelő szerződést szegett, hiszen a szerződés értelmében a rendeltetésszerű használatra alkalmas beszereléssel volt megbízva, amelyet nem teljesített.

Következménykárok

A következménykárokba ezzel szemben azok a károk tartoznak, amelyek egyéb módon következnek be.

Fenti példát folytatva amennyiben a kávézóban a kávégép nem működik, és a kávézó nem tud kávét felszolgálni, úgy bevételtől esik el, tehát elmaradt haszon keletkezik, amely megtérítését a szerződésszegő féltől követelheti.

Jogi segítség a szerződésszegési ügyekben

A szerződésszegés következményeinek orvoslásához, így például kártérítés összegének és körülményeinek vizsgálatához mindenképpen ajánlott kártérítési jogi szakjogász végzettséggel rendelkező ügyvéd segítségét kérni.

A szerződésszegés és annak következményeinek – így a károk – részletes vizsgálata szakértelmet igényel: ténylegesen beszélhetünk-e szerződésszegésről, milyen lehetőségei vannak a károsodott félnek, pontosan milyen károkat okozott a károkozó, mentesülhet-e a szerződésszegő a felelősség alól stb.

A részletes feltárás és vizsgálat tehát szükséges a hatékony kártérítési igényérvényesítésben, ezek hiányában felesleges – és jelentős – költségekbe keveredhetünk.

Szerződésszegés