Ahhoz, hogy a különbségeket megértsük, először a közös vonásokat kell megértenünk. Mind a kellékszavatosság, mind a jótállás ugyanúgy a hibás teljesítés orvoslásának eszköze. A hibás teljesítés lényegében azt jelenti, hogy valaki a szerződést nem megfelelően teljesítette, a teljesítésében hiba van. Ez leggyakrabban vásárlásoknál fordul elő, így például hibás teljesítésnek számít az, ha az eladott dolog hibás. Így például hibás teljesítésnek számít, ha az elektronikai üzletben vásárolt TV készülék képernyője törött, vagy csíkok vannak a képben.
A fogyasztókat (tipikusan magánszemélyek) ilyen esetekre egy erősebb védelem illeti meg. Ez az erősebb védelem a kellékszavatosság és a jótállás fogyasztókra vonatkozó eltérő rendelkezéseiben mutatkozik. Itt jön elő a hasonlóság és egyben a különbség a kellékszavatosság és a jótállás között. Az alábbiakban a fogyasztókat (tipikusan magánszemélyek) megillető jogokról írunk:
A kellékszavatossági jogok alapján a jogosultnak (aki például a hibás terméket vette) elsősorban két választása van: kijavítást vagy kicserélést kérhet. Ez legtöbbször megfelelően orvosolja a problémát. Ha ezt az eladó nem teljesíti, akkor az úgynevezett második lépcsős eszközöket választhatjuk: a hibával arányos árcsökkentés, vagy – bizonyos további feltételek esetén – elállás a szerződéstől. Ezek már ritkább következmények, az elállás például csak tényleg indokolt, súlyos esetben lehetőség (nem összekeverendő az online vásárlásokra vonatkozó, 14 napos elállási joggal).
A jótállási kötelezettséget legtöbbször jogszabály állapít meg, de szerződésen is alapulhat. A fogyasztók szempontjából a jótállási kötelezettséget jogszabály, a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet állapítja meg, a jótállás határideje (tehát hogy hány év) attól függ, hogy az adott fogyasztási cikk milyen értékű. A jótállás alapján a fogyasztó ugyanazokat a jogokat érvényesítheti, mint a kellékszavatosság alapján. Akkor mégis mi különbözteti meg a kellékszavatosságtól?
A kettő közötti egyik lényeges különbség, hogy kinek kell bizonyítania a hiba keletkezésének időpontját: az már a vásásláskor/kiszállításkor is fennállt (tehát az eladó felelőssége a hiba), vagy a vásárlás után keletkezett (a vevő okozta, és a vevő felelőssége)? Nehéz dolga lenne ugyanis a fogyasztónak, ha például a megrendelt TV hibája esetén neki kellene bizonyítania azt, hogy azt nem ő okozta, hanem már így csomagolta ki a dobozból. Erre ad könnyítést, védelmet a jótállás, de bizonyos ideig a kellékszavatosság is.
A jótállás esetében nem a vevőnek kell bizonyítania, hogy a vásárláskor fennállt a hiba, hanem ellenkezőleg, az eladónak (például az elektronikai bolt) kell bizonyítania azt, hogy a hiba nem a vásárláskor, hanem utána keletkezett, tehát lényegében a hibát a vevő okozta. Ez az eladót egy nehéz pozícióba teszi, és legtöbbször nem tudják (vagy meg sem próbálják) bizonyítani azt, hogy a hiba a vásárlás után keletkezett, így kötelesek lesznek kijavítani/kicserélni stb.
A kellékszavatosság esetén a jótállással ellentétes szabályok vannak, ilyen esetben a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba már a vásárláskor fennállt. Azonban a 373/2021. (VI. 30.) Kormányrendelet a fogyasztóknak ad egy könnyítést, és azt a vélelmet állítja fel, hogy a vásárlástól számított 1 évig úgy kell tekinteni, hogy a hiba a vásárláskor már fennállt (megjegyezzük, hogy az 1 év fogyasztók esetében alkalmazandó, ha vásárolták a terméket. Egyéb fogyasztókat érintő esetekre a Polgári Törvénykönyv a vélelmet 6 hónapban határozza meg).
Láthatjuk tehát, hogy míg különböző bizonyítási terhek vannak, az első 1 évben (egyéb esetekben 6 hónap) a két eszköz abban azonos, hogy az eladónak kell bizonyítania azt, hogy a hiba nem a vásárláskor/kiszállításkor (teljesítéskor), hanem utána (lényegében a vevő miatt) keletkezett. Ha nem tudja ezt bizonyítani, akkor a kijavítási/kicserélési stb. kötelezettsége fennáll. A kellékszavatosság és jótállás közti különbség ilyenkor a fogyasztók esetén az 1év leteltét követően mutatkozik meg, amely idő után a kellékszavatosság bizonyítási szabályai „visszaállnak” az eredeti szabályokra, míg a jótállás nem változik.
Megjegyezzük, hogy a kellékszavatosság és a jótállás között több, más jellegű különbség is van, így például, hogy milyen esetekben alkalmazhatóak, hogy mennyi ideig érvényesíthetőek stb. Ezen részletekre nem térünk ki.
A termékszavatosság a kellékszavatossághoz hasonló eszköz, többek között azzal a különbséggel, hogy a fogyasztó kizárólag kijavítást vagy kicserélést igényelhet.
Láthatjuk a fentiekből, hogy lényegében a jótállás az, amit a közfelfogás, köznyelv garanciának hív. A garanciának azonban nincs szoros kapcsolata a hibás teljesítéshez. A garancia a jótállással és kellékszavatossággal szemben csupán azt jelenti, hogy bizonyos feltételek bekövetkezte esetén a garantőr pénzt fizet. A garanciát inkább az üzleti életben használják, nem fogyasztók erősebb védelmét szolgáló eszköz.
Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen bejegyzés csupán általános tájékoztató jellegű, nem számít jogi tanácsadásnak. Arról tájékoztatást adni, hogy Önnek milyen jogi eszközök állhatnak rendelkezésére, mindig csak az adott ügy összes körülményének ismeretében lehetséges. Amennyiben kérdése van, úgy nyugodtan keressen minket elérhetőségeink bármelyikén.
