Jogi segítség munkahelyi baleset kártérítés esetén

Munkahelyi baleset és üzemi baleset kártérítés

Amennyiben Önt munkavégzés közben baleset érte, jogosult lehet kártérítésre. A kártérítés körében igényt tarthat az elmaradt jövedelmének megtérítésére, valamint az indokolt költségeinek megtérítésére. A munkahelyi baleset során elszenvedett testi sérülés esetén sérelemdíjra is igényt tarthat.

A munkahelyi balesetek esetén a munkáltató felel a kárért, amely felelőssége szigorú, ún. objektív felelősség, azaz nehezen tud mentesülni a kártérítési felelősség alól. Ennek a szabálynak a célja, hogy a sérült munkavállaló könnyebben jusson kártérítéshez.

Amennyiben a munkahelyi baleset következtében a jövedelme nem éri el a baleset előtti jövedelmét, úgy jövedelempótló járadékra lehet jogosult, amely egy olyan kártérítési mód, ami a jövedelmében bekövetkező hiányt pótolja rendszerességgel.

Peren kívüli egyezség vagy munkahelyi baleset per?

Mint minden kártérítési eljárás során, először célszerű a peren kívüli egyezség megkísérlése. Amennyiben a munkáltató nem ismeri el a felelősségét, vagy nem kíván megállapodni, úgy peres úton érvényesíthető a kártérítési igény. Ilyen esetben a kártérítési pert a munkáltató ellen kell megindítani, a bíróság pedig a munkáltatót terhelő szigorú objektív felelősségi szabályok alapján hozza meg döntését.

A munkahelyi balesetek miatt indított perek esetében a munkavállalót a legtöbb esetben munkavállalói költségkedvezmény illeti meg, azaz számos bírósági és eljárási költség alól mentesülhet, ezzel tovább könnyítve az igényérvényesítést.

Mikor felel a munkáltató?

A munkahelyi balesetért a munkáltató akkor felel, ha a munkahelyi baleset munkaviszonnyal összefügg. A munkaviszonnyal összefüggés megállapítható, ha a munkavállaló a munkahelyi balesetet munkaidőben, munkavégzés közben szenvedte el.

Akkor is megállapítható munkaviszonnyal összefüggés, ha nem a szokásos munkavégzési helyén végzi a munkát a munkavállaló, például terepmunkára küldik, és eközben következik be a baleset.

Nem állapítható meg azonban a munkaviszonnyal összefüggés, ha a munkahelyi balesetet a munkavállaló pl. fusimunka közben szenvedte el, vagy a munkaidő után a telepre visszaosonva szenvedi el. A munkaviszonnyal összefüggést mindig alaposan meg kell vizsgálni, hiszen ez az előfeltétele a kártérítésnek.

A munkáltató szerint nem történt munkavédelmi szabálysértés. Akkor is jogosult lehetek kártérítésre?

"Igen, hiszen a munkavédelmi szabályszegés nem feltétele a kártérítésnek. A munkáltató kártérítési felelőssége nem abból származik, hogy a munkavédelmi szabályokat betartotta-e vagy sem. Megjegyezzük azonban, hogy a magyar munkavédelmi szabályok annyira szigorúak, hogy azokat rendkívül nehéz betartani."

Dr. Szentkláray Bence LL.M.
Kártérítési szakjogász
Ügyvéd

Ha a munkavállaló is hibás a munkahelyi balesetért, akkor is jogosult lehet kártérítésre?

Ha a munkahelyi balesetért a munkavállaló is hibás, akkor azt úgy nevezzük, hogy közrehatás. A munkavállaló tehát jogosult lehet kártérítésre, azonban a közrehatás miatt a kártérítést csökkenteni lehet a közrehatás mértékével.

Ilyen esetben azonban ilyenkor a munkáltató szigorú felelőssége áll szemben a munkavállaló enyhébb felelősségével, így a levonás nem szokott nagymértékű lenni.

Amennyiben azonban a munkahelyi balesetet kizárólag a munkavállaló magatartása okozta, és a munkáltató nem háríthatta el ezt a magatartást, akkor előfordulhat, hogy a munkavállaló nem lesz jogosult a kártérítésre. A munkáltatók gyakran hivatkoznak erre a kártérítés elkerülése céljából.

Megjegyezzük azonban, hogy a munkáltatók ezt a szabályt félreértelmezik, és valójában a bíróság nagyon ritkán állapítja meg azt, hogy egy munkahelyi balesetért kizárólag a munkavállaló felel.

Miért válasszon minket?

Ügyvédi Irodánk évtizedes tapasztalattal rendelkezik munkahelyi balesetekkel kapcsolatos kártérítési eljárásokban, ezáltal széleskörű ismerettel rendelkezünk mind a peren kívüli eljárások és egyeztetési tárgyalások, mind a peres eljárás és annak apró – de fontos - részleteiről is.
Ügyvédeink kártérítési jogi szakjogász végzettséggel rendelkeznek, így felkészültek a munkahelyi balesetekből eredő igények érvényesítésében.
Ügyvédi Irodánk különös figyelmet fordít a bírósági gyakorlat nyomonkövetésére is, hiszen a munkahelyi baleseti kártérítés esetén a bírósági gyakorlat tölti ki a kártérítés elméleti szabályait.
Akár munkáltatóként, akár munkavállalóként kérdése van munkahelyi balesetekkel kapcsolatban, úgy forduljon hozzánk bizalommal!

Gyakran ismételt kérdések

A munkaszerződésem nem volt írásban. Jogosult lehetek kártérítésre?

Igen. Attól még hogy a munkaszerződés nem volt írásba foglalva, a munkaviszonnyal összefüggés egyéb módon még bizonyítható, hiszen a bíróságokon a szabad bizonyítás elve él. A munkaszerződés azonban megkönnyíti a bizonyítást.

Kapok táppénzt. Jogosult lehetek kártérítésre?

Igen, hiszen a táppénz csak a munkabért pótolja. A táppénz egyébként nem mindig 100%-os, így a táppénz által nem pótolt munkabért is igényelheti. Tipikusan nem fedezi a táppénz a bérpótlékokat, így azokat kártérítés körében lehet érvényesíteni.

Több volt a fizetésem, mint amennyi a munkaszerződésben volt / Borítékban kaptam a fizetést / Feketén kaptam a fizetést. Kérhetek kártérítést?

Igen, elmaradt jövedelemként. A Kúria már többször kimondta, hogy a fekete jövedelmet is lehet kártérítésben érvényesíteni. A bíróságok nem a NAV, így nem érdekli őket, hogy a jövedelem fekete volt-e vagy sem. A bíróságot az érdekli, hogy mekkora jövedelemveszteséget tud bizonyítani a károsult.

Munkába menet ért a baleset. Felel a munkáltató?

A régi bírósági gyakorlat alapján ilyen esetekben is felelt a munkáltató, azonban az új szabályok és bírósági gyakorlat alapján már nem. Az új szabályozás értelmében a munkahelyen kívüli folyamatok, így például a közúti közlekedés olyan körülmény, amelyre a munkáltatónak nincs hatása, így nem is felelhet érte. Ilyen esetekben a társadalombiztosítási szerv azonban üzemi balesetnek, úti balesetnek nyilváníthatja a balesetet.

Megjegyezzük, hogy nem ide tartoznak azok az esetek, amikor a munkavállalónak nem a munkáltató székhelyén kell végeznie a munkát, vagy amikor a munkáltató telephelyén ér minket a baleset. Ilyen esetekben lehet szó kártérítésről.