Kártérítési per

Szakszerű jogi képviselet kártérítési perekben

Irodánk számos, szerteágazó témájú kártérítési perben látott már el jogi képviseletet, így bizalommal fordulhat hozzánk, bármilyen esemény, vagy körülmény is okozott Önnek kárt.

Fontos, hogy kártérítési perekben tapasztalt ügyvédet bízzon meg: egyrészt a számos kártérítési szabály közül a megfelelő szabályra történő hivatkozás elmaradása vagy annak eltévesztése súlyos következményekkel járhat, akár a per elvesztéséhez vezethet. Másrészt az Ön káreseményéhez személyre szabott kártérítési igények pontos, összegszerű megjelölése elengedhetetlen, hiszen a nem részletesen előadott és alátámasztott igényeket a bíróság nem fogadja el, így azoktól eleshet.

Mikor van szükség kártérítési perre?

"Célszerű először a peren kívüli megegyezést megpróbálni. A károk pontos felmérése és a gyakorlat naprakész ismerete a peren kívüli szakban is fontos, amennyiben azonban nem sikerül peren kívül rendezni az ügyet, úgy a kártérítési per marad az egyetlen megoldás. A per megindítása előtt tájékoztatjuk a kockázatokról, a várható időtartamról, a peres eljárás menetéről és gyakorlatáról, az előfordulható kimenetelekről, hogy ezek tudatában megfelelő és megalapozott döntést tudjon hozni."

Dr. Szentkláray Bence LL.M.
Kártérítési szakjogász
Ügyvéd

A leggyakoribb kártérítési perek fajtái

A leggyakoribb kártérítési perek a közlekedési balesetekből, valamint a munkahelyi balesetekből származó kártérítési perek. Mindkettő esetében a személyi sérülés jellemzően meghatározó körülmény, azonban eltérő kártérítési szabályok vonatkoznak rájuk.

Közlekedési baleset esetén az esetek majdnem mindegyikében a vétkes járművezető kötelező felelősségbiztosítója ellen kell megindítani a kártérítési pert a polgári törvénykönyv szerinti szabályok alapján, míg munkahelyi baleset esetén a munkáltató ellen kell megindítani a munkaügyi kártérítési pert, a munkajogi jogszabályok szerint. Ezen eltérő szabályok ellenére azonban egy tény leszögezhető: a károkozó nagyon nehezen tud mentesülni a felelősség alól ilyen esetekben.

Vagyoni kártérítés

A kártérítés a vagyoni károk, tehát a pénzben meghatározható károk megtérítésére szolgál. A kár tehát a vagyonban beállt csökkenés, amit mindig pontos összegben kell bizonyítani. A kártérítési jog alapelve, hogy a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a káresemény meg sem történt volna.

Három tipikus kár létezik: a tényleges kár (pl. a baleset során az autóban bekövetkező anyagi kár), az elmaradt haszon (pl. a sérülés miatt nem tud munkát végezni, ezáltal bevételtől esik el), valamint indokolt költségek (pl. amennyiben a baleset következtében elszenvedett sérüléseink miatt egy hozzátartozó gondoskodik rólunk a felépülés során, ennek az ellenértéke). A kártérítési perekben fontos szabály, hogy a károkat a károsultnak kell bizonyítania.

A „nem vagyoni károk” (pl. hozzátartozó elvesztése miatti lelki fájdalom) kompenzálására egy másik eszköz, a sérelemdíj szolgál. Ez tipikusan a kártérítési perben a kártérítéssel együtt érvényesíthető, azonban ez nem kártérítés, ezért eltérő szabályok is vonatkoznak rá, mint a kártérítésre.

Kártérítési per költségei: Mire számíthat?

A perek költségeit perköltségnek nevezzük. Ide tartozik minden olyan költség, amely a perrel kapcsolatban, vagy azt megelőzően merül fel. Ilyen költségek leggyakrabban az ügyvédi munkadíj, az illeték (a bíróság munkadíja), valamint, ha igazságügyi szakértő szükséges a perben, úgy az ő díja.

Fontos, hogy főszabály szerint a perköltséget a felek pervesztesség – pernyertesség arányában állják, így a sikeres per esetén a másik (pervesztes) felet fogja kötelezni a bíróság a költségek egészének vagy annak nagyobb részének megfizetésére.

Az illetéket főszabály szerint a per megindításával együtt kell megfizetni, azonban számos kedvezmény előfordulhat, így tipikusan kártérítési perek esetén nem kell előzetesen illetéket fizetni, tehát a per illetékmentesen megindítható, annak utólagos megfizetéséről a bíróság dönt az ítéletben.

Miért válasszon minket kártérítési per esetén?

Irodánk ügyvédei kártérítési szakjogászok, tehát szakirányú mesterképzést követően speciális szaktudással rendelkeznek a kártérítési ügyekben.
Kártérítési perekben szerzett évtizedes gyakorlatunk alapján számos olyan körülménnyel találkoztunk, amelyek segítettek olyan célratörő módszerek kidolgozásában, amelyekkel gördülékenyebben tudunk eljárni, így Ön is hamarabb juthat egy minél magasabb összegű kártérítéshez.
A bírósági gyakorlatot napi szinten követjük, hiszen a bírósági gyakorlat a kártérítési jog és a kártérítési perek meghatározó iránytűje, elengedhetetlen annak ismerete, hogy egy adott kártérítési ügyben felmerült kérdésben mi a bíróságok álláspontja.
A kártérítési eljárás során mindig a legmagasabb összegű kártérítésért dolgozunk.

Gyakran ismételt kérdések

Peren kívül is lehet kártérítést kapni?

Igen, és például közlekedési balesetek esetén nagyon gyakori. Közlekedési baleset esetén a biztosítóval szemben járunk el, akiknek az elsődleges célja a peren kívüli megegyezés. Ha nem sikerül megegyezni (vagy nem mindenről), akkor a per marad a megoldás. Biztosítóval szembeni eljárás esetén tipikus, hogy egy csökkentett kártérítést megfizetnek, a maradékot azonban nem ismerik el, így a maradékért perelni lehet. Munkahelyi balesetek, illetve más balesetek esetén a peren kívüli megegyezés ugyancsak lehetőség és számos esetben alkalmazott, bár ritkább.

Miért gyakori az orvosszakértő a kártérítési perekben?

Azt, hogy egy sérült személynek például milyen gyógyászati segédeszközökre, gyógyszerekre volt szüksége, vagy annak megállapítását, hogy a sérülés milyen egészségügyi következményekkel járt (pl. maradandó fogyatékosság), csak az orvosszakértő tudja megmondani, hiszen a bíróság nem rendelkezik orvosi kérdésekben szaktudással. A bíróság ilyenkor az orvosszakértő véleményét bizonyítékként veszi figyelembe.

Miért fontos a megfelelő kártérítési szabály megjelölése a kártérítési perekben?

A polgári törvénykönyv, illetve egyéb jogszabályok különböző módon szabályozzák a kártérítést, attól függően, hogy pontosan milyen káresemény történt. Ezeket a különböző szabályokat „kártérítési alakzatnak” hívjuk. Így például külön szabályok vonatkoznak arra, hogyha valakinek közlekedési balesetben okoznak kárt, és más szabály vonatkozik arra, hogyha valakinek a kutyája okoz kárt másnak. Kártérítési perekben azért fontos a pontos megjelölés, mert a perben a károsultat terheli a jogalap, tehát a kártérítési alakzat pontos megjelölése. Ha valaki például tévesen munkahelyi baleset esetén alkalmazandó alakzat szerinti perel, pedig a káresemény nem számít munkahelyi balesetnek, akkor a bíróság emiatt elutasíthatja a keresetet.

Mekkora kártérítésre lehetek jogosult?

Talán ez a leggyakoribb kérdés, amelyet feltesznek nekünk. Sajnos erre csak azután adható megfelelő válasz, hogy mi is pontosan felmértük a károkat és megbecsültük a várható kártérítési összegeket. Azonban a kártérítést is csak akkor tudjuk megbecsülni, ha valamennyi irat a kezünkben van, és valamennyi tényt és körülményt ismerünk. A kártérítési összegeket sok körülmény befolyásolja, így például az is, hogy mennyi ideig volt ágyhoz kötött a károsult, alakult-e ki maradandó fogyatékossága stb. A sérelemdíj tekintetében pedig pontos összeget eleve nem lehet megmondani, hiszen a sérelemdíj egy olyan összeg, amit a bírósági gyakorlat alakít, tehát csak hivatkozni tudunk arra, hogy egy hasonló ügyben a bíróság mekkora sérelemdíjat ítélt meg.

Mekkora az illeték összege?

Az illeték összege a perben érvényesített kártérítési összegek bizonyos százaléka. Régen ez fix 6% volt, az új szabályok ezen már változtattak, és sávos rendszer került bevezetésre. Az illeték tehát akkor számolható ki, ha a pontos kártérítési összegeket is ismerjük.

Mindig kell illetéket fizetni?

Az illetéket főszabály szerint a per megindításakor kell megfizetni, azonban számos kedvezmény igénybe vehető, a per jellegétől függően. A kártérítési perekben tipikusan illetékfeljegyzési jog illeti meg a károsultat, ami szerint előzetesen nem kell illetéket fizetni, hanem annak megfizetéséről a bíróság dönt majd az ítéletében. Ha tehát a károsult nyer, a másik fél fizeti meg az illetéket. Munkahelyi balesetek esetén bizonyos esetekben költségmentesség illeti meg a munkavállalót, tehát semmilyen költséget nem kell előre megfizetnie és ha veszít, akkor is csak a másik fél ügyvédjének munkadíját kell megfizetnie.

A teljes perköltségem megtérül ha nyerek?

Az alapelv a pervesztes fél fizet elve. Azonban ez egy arányos rendszer, így arányokban kell mérni a pernyertesség-pervesztességet. Így, ha például 1.000.000,- Ft-ért indítok pert, de csak 800.000,- Ft-ot nyerek, akkor 80%-ban vagyok pernyertes, és 20%-ban pervesztes, így a másik fél fizeti meg az én költségeim 80%-át, míg én az ő költségeinek 20%-át. Ezért is fontos, hogy a kártérítési összegek pontosan legyenek megjelölve, hiszen, ha túl magas összeget jelölünk meg, az rosszul is elsülhet.

Az ügyvédi munkadíj megfizetését is kérhetem a károkozótól?

Igen, az ügyvédi munkadíj perben perköltségként számít, így ha pernyertes lesz, akkor a másik fél fizeti vissza Önnek az ügyvédi munkadíjat is. Érvényesíthető az az ügyvédi munkadíj is, amelyet a peren kívüli egyeztetés során fizetett meg.

Melyik bíróság jár el?

Főszabály szerint a károkozó lakhelye (vagy székhelye) szerinti bíróság az illetékes, azonban kártérítési perekben gyakran előfordul, hogy a károsult lakóhelye szerinti bíróság fog eljárni, azonban ez az adott ügytől függ.

Milyen hosszú egy kártérítési per?

A jogerős ítélet általában kb. 1,5-2,5 év alatt születik meg. Vannak ügyek, ahol az egyszerűség miatt rövidebbek a perek, vannak olyan ügyek, ahol olyan eljáró bíróság van, ahol kevés ügy van, így azok gyorsabban haladnak. Gyakori viszont az is, hogy a per megindítása után perbeli egyezséggel megállapodunk a károkozóval. Előfordul azonban sajnos az is, hogy 2 évnél tovább tart az elsőfokú eljárás.