Menu
Főszabály, hogy a kár megtérítésére a károkozó köteles. Ezen főszabály alól kivételek is akadnak bőven, így például, hogyha a károkozó felelősségbiztosítással rendelkezik, hisz ilyenkor a biztosító átvállalja a kártérítés megfizetése iránti kötelezettséget.
A baleseti károkozás az élet számos területén előfordulhat, a leggyakrabban közlekedés során vagy a munkahelyen, azonban az sem ritka, hogy az utcán, vagy bevásárlás közben ér minket baleset. Míg az egészségügyi szolgáltató által okozott kár (köznapi nyelvén: orvosi műhiba) fogalmilag nem baleset, az orvosi ellátás alatt keletkezett egészségromlás, sérülések is kártérítési következményt vonhatnak maguk után.
Balesetből eredő kártérítés során az elsődleges feladat, hogy a károkozó személyét azonosítsuk, és a kártérítési jogszabályok alkalmazásával megállapítsuk, hogy ténylegesen a károkozót terheli-e a kártérítési felelősség, hiszen ahogy azt említettük, a főszabály alól sok kivétel létezik.
A kártérítési eljárás második lépcsője a kár kiszámítása. A kár lehet az ún. tényleges kár (tipikusan a vagyontárgyakban bekövetkezett kár, pl: megsemmisülés), az elmaradt vagyoni előny (pl. csonttörés következtében a vállalkozó nem képes a megbízásait teljesíteni, ezáltal bevételtől esik el), és az indokolt költségek, amelyek olyan költségek, amelyek károsult kárának enyhítését, vagy igényérvényesítését segítik (tipikusan: gyógyászati segédeszközök költsége, ügyvédi munkadíj).
A harmadik lépés az igényérvényesítés, amely során elsődleges cél a peren kívüli megegyezés, azonban az igényt peres eljárásban is érvényesítjük, ha a peren kívüli egyezségi eljárás eredménytelen.
A kártérítési eljárás során mindenképpen érdemes ügyvéd – lehetőleg kártérítési szakjogász végzettséggel rendelkező ügyvéd – segítségét kérni, hiszen apró részletkérdésekben való tévedés is ahhoz vezethet, hogy évekig tartó hercehurca sikertelenül zárul. Az ügyvéd abban is segít, hogy a kárt kiszámítsák, hiszen itt is apró körülmények és tények befolyásolhatják a kár végső összegét, illetve az ügyvéd képes meghatározni, hogy mely károk megtérítése követelhető egyáltalán és melyik nem. Az ügyvéd a peres eljárásban mindenképpen ajánlott (sőt, gyakran jogszabály alapján kötelező), azonban a biztosító előtt sem érdemes ügyvéd nélkül eljárni, hiszen a biztosító gyakran jogos igényeket utasít vissza, vagy a jogosan igényelt összegnél lényegesebben kevesebbet ajánl fel az ügy lezárása érdekében, kihasználva azt, hogy a károsult legtöbbször a jog területén laikus személy.
Irodánk kártérítési szakjogászai a naprakész bírói gyakorlatot ismerve, felkészülten tudják tájékoztatni a kártérítés és sérelemdíj reálisan várható összegéről egy ingyenes személyes konzultáció keretében.