Ahhoz, hogy a különbségeket megértsük, először a közös vonásokat kell megértenünk. Mind a kellékszavatosság, mind a jótállás ugyanúgy a hibás teljesítés orvoslásának eszköze. A hibás teljesítés lényegében azt jelenti, hogy valaki a szerződést nem megfelelően teljesítette, a teljesítésében hiba van. Ez leggyakrabban vásárlásoknál fordul elő, így például hibás teljesítésnek számít az, ha az eladott dolog hibás. Így például hibás teljesítésnek számít, ha az elektronikai üzletben vásárolt TV készülék képernyője törött, vagy csíkok vannak a képben.
A jótállás jelentése és a fogyasztói jogok
A jótállás jelentése a jogban egyfajta objektív felelősségvállalás, amely garantálja, hogy a termék a jótállási idő alatt kifogástalanul fog működni. A fogyasztókat (tipikusan magánszemélyek) ilyen esetekre egy erősebb védelem illeti meg, ha vállalkozástól/kereskedőtől vásárolják meg a terméket. Ez az erősebb védelem a kellékszavatosság és a jótállás fogyasztókra vonatkozó eltérő rendelkezéseiben mutatkozik. Itt jön elő a hasonlóság és egyben a jótállás és szavatosság közötti különbség. Az alábbiakban a fogyasztókat (tipikusan magánszemélyek) a vállalkozásokkal/kereskedőkkel szemben megillető jogokról írunk:
A kellékszavatossági jogok alapján a jogosultnak (aki például a hibás terméket vette) elsősorban két választása van: kijavítást vagy kicserélést kérhet. Ez legtöbbször megfelelően orvosolja a problémát. Ha ezt az eladó nem teljesíti, akkor az úgynevezett második lépcsős eszközöket választhatjuk: a hibával arányos árcsökkentés, vagy – bizonyos további feltételek esetén – elállás a szerződéstől. Ezek már ritkább következmények, az elállás például csak tényleg indokolt, súlyos esetben lehetőség (nem összekeverendő az online vásárlásokra vonatkozó, 14 napos elállási joggal).
Jótállás jogszabályi háttere és időtartama
A jótállási kötelezettséget legtöbbször jogszabály állapítja meg, de szerződésen is alapulhat. A fogyasztók szempontjából a jótállás jogszabály szerinti kereteit a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet állapítja meg. A jótállás időtartama (tehát hogy hány év) attól függ, hogy az adott fogyasztási cikk milyen értékű.
A jótállás időtartama 2021 óta sávosan változik a termék árától függően:
- 10 000 – 250 000 Ft közötti ár esetén: 2 év jótállás,
- 250 000 Ft feletti ár esetén: 3 év jótállás. (A 10 000 Ft alatti termékekre kötelező jótállás nincs, csak kellékszavatosság.)
A jótállás alapján a fogyasztó ugyanazokat a jogokat érvényesítheti, mint a kellékszavatosság alapján. Akkor mégis mi különbözteti meg a kellékszavatosságtól?
Jótállás vs kellékszavatosság: Mi a tényleges különbség?
A köznyelvben a jótállás és szavatosság közötti különbségek gyakran összemosódnak. A kettő közötti egyik lényeges különbség, hogy kinek kell bizonyítania a hiba keletkezésének időpontját: az már a vásásláskor/kiszállításkor is fennállt (tehát az eladó felelőssége a hiba), vagy a vásárlás után keletkezett (a vevő okozta, és a vevő felelőssége)? Nehéz dolga lenne ugyanis a fogyasztónak, ha például a megrendelt TV hibája esetén neki kellene bizonyítania azt, hogy azt nem ő okozta, hanem már így csomagolta ki a dobozból.Erre ad könnyítést, védelmet a jótállás, de bizonyos ideig a kellékszavatosság is.
A jótállás esetében nem a vevőnek kell bizonyítania, hogy a vásárláskor fennállt a hiba, hanem ellenkezőleg, az eladónak (például az elektronikai bolt) kell bizonyítania azt, hogy a hiba nem a vásárláskor, hanem utána keletkezett, tehát lényegében a hibát a vevő okozta. Ez az eladót egy nehéz pozícióba teszi, és legtöbbször nem tudják (vagy meg sem próbálják) bizonyítani azt, hogy a hiba a vásárlás után keletkezett, így kötelesek lesznek kijavítani/kicserélni stb.
Bizonyítási teher és a garancia jogszabályi keretei
A kellékszavatosság esetén a jótállással ellentétes szabályok vannak, ilyen esetben a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba már a vásárláskor fennállt. Azonban a 373/2021. (VI. 30.) Kormányrendelet a fogyasztóknak ad egy könnyítést, és azt a vélelmet állítja fel, hogy a vásárlástól számított 1 évig úgy kell tekinteni, hogy a hiba a vásárláskor már fennállt (megjegyezzük, hogy az 1 év fogyasztók esetében alkalmazandó, ha vásárolták a terméket. Egyéb fogyasztókat érintő esetekre a Polgári Törvénykönyv a vélelmet 6 hónapban határozza meg). Ez rávilágít arra, hogy a jótállás és szavatosság közötti különbség az idő múlásával válik hangsúlyossá.
Érdemes megemlíteni a javításra vonatkozó szigorú szabályokat is: ha a termék 3 alkalommal történő kijavítás után ismét meghibásodik, vagy ha 30 napon belül nem tudják megjavítani, az eladó köteles azt 8 napon belül kicserélni vagy a vételárat visszatéríteni.
Láthatjuk tehát, hogy míg különböző bizonyítási terhek vannak, az első 1 évben (egyéb esetekben 6 hónap) a két eszköz abban azonos, hogy az eladónak kell bizonyítania azt, hogy a hiba nem a vásárláskor/kiszállításkor (teljesítéskor), hanem utána (lényegében a vevő miatt) keletkezett. Ha nem tudja ezt bizonyítani, akkor a kijavítási/kicserélési stb. kötelezettsége fennáll. A kellékszavatosság és jótállás közti különbség ilyenkor a fogyasztók esetén az 1év leteltét követően mutatkozik meg, amely idő után a kellékszavatosság bizonyítási szabályai „visszaállnak” az eredeti szabályokra, míg a jótállás nem változik.
Megjegyezzük, hogy a kellékszavatosság és a jótállás között több, más jellegű különbség is van, így például, hogy milyen esetekben alkalmazhatóak, hogy mennyi ideig érvényesíthetőek stb. Ezen részletekre nem térünk ki.
A termékszavatosság a kellékszavatossághoz hasonló eszköz, többek között azzal a különbséggel, hogy a fogyasztó kizárólag kijavítást vagy kicserélést igényelhet.
Jótállás vs garancia: Mit jelent a garancia jogszabály szerint?
Láthatjuk a fentiekből, hogy lényegében a jótállás az, amit a közfelfogás, köznyelv garanciának hív. A garanciának azonban nincs szoros kapcsolata a hibás teljesítéshez. A garancia a jótállással és kellékszavatossággal szemben csupán azt jelenti, hogy bizonyos feltételek bekövetkezte esetén a garantőr pénzt fizet. A garanciát inkább az üzleti életben használják, nem fogyasztók erősebb védelmét szolgáló eszköz.
Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen bejegyzés csupán általános tájékoztató jellegű, nem számít jogi tanácsadásnak. Amennyiben kérdése van, úgy nyugodtan keressen minket elérhetőségeink bármelyikén.
Mikor és hogyan érvényesíthetjük jogainkat? – A jegyzőkönyv fontossága
A hibát érdemes minél hamarabb bejelenteni, hiszen a terhünkre szolgálhat, ha azt késedelmesen jelentjük be. A hibát a jegyzőkönyv kitöltésével kell bejelenteni, és azt leadni/megküldeni, innentől indulnak a kijavítási határidők. A jegyzőkönyv azért is fontos, mert ha abban pontosan leírjuk a hibát, akkor az eladó később már nehezen vitathatja hogy a hiba nem létezik, másrészről ha már negyedjére visszük vissza a terméket, akkor bizonyítani tudjuk, hogy háromszor már megpróbálták kijavítani, így kicserélés vagy pénzvisszatérítés marad a lehetőség.
Mikor nem érvényes a jótállás?
Nem köteles az eladó a terméket kijavítani/kicserélni, ha a hiba a vásárlónak (fogyasztónak) felróható okból keletkezett, így például jogtalanul próbálta megszerelni és hibát okozott, a sérülést a vásárló okozta, nem rendeltetésszerűen használták a terméket. Vannak olyan termékcsoportok, amire a jótállás eleve nem terjed ki a jogszabály alapján, így például a nem tartós cikkek (pl. kozmetikumok, élelmiszer), valamint ruhák, különösen a fehérneműk.
Hova fordulhatunk, ha az eladó elutasítja a panaszt?
Először érdemes magával a kereskedővel szemben panaszt benyújtani. Ha a panaszt elutasítják, akkor a Békéltető Testülethez lehet fordulni, amely a 200.000,- Ft alatti igények esetén a bírósági ítélettel megegyező erejű döntést hozhat. 200.000,- Ft feletti igény esetén is hasznos a Békéltető Testület, hiszen ajánlást, javaslatot tehet a vállalkozásnak.
