Személyiségi jogsértés

Személyiségi jogok megsértése - Jogi képviselet személyiségi jogi perben

A személyiségi jogok (másképp személyhez fűződő jogok) alatt a minden embert megillető, személyiségüket és egyedi tulajdonságaikat, társadalmi szerepüket kifejező jogokat értjük. A személyiségi jogok fokozott védelmet élveznek, amelyet az is tanúsít, hogy a Ptk. (Polgári Törvénykönyv) mellett több törvény, és az Alaptörvény is védelmezi őket.

A személyiségi jogok sokrétűek: minden embernek joga van például az egészségez, a testi épséghez, jóhírnévhez és becsülethez, az otthon nyugalmához, a teljes családban éléshez. A személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, más személyiségi jogának megsértése polgári jogi következményekkel járhat.

Mik a személyiségi jogok megsértésének következményei?

A személyiségi jogok megsértésének következményeit két csoportba sorolhatjuk:

Objektív szankció

Az objektív szankció azt jelenti, hogy a személyiségi jogsértés bizonyításával már jogosultak vagyunk a szankció kérésére, tehát nem szükséges azt bizonyítani, hogy minket valamilyen hátrány is ért a személyiségi jogunk megsértése miatt.

Az objektív szankciók tételesen fel vannak sorolva: a személyiségi jogában sértett személy kérheti, hogy a bíróság állapítja meg a jogsértést, kötelezze a jogsértőt a jogsértés abbahagyására és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, a sérelmes helyzet megszüntetését és a sérelem előtti helyzet visszaállítását.

Gyakran előfordul, hogy az objektív szankció megfelelő elégtétel a személyiségi jogában sértett személynek. Amennyiben nem, úgy a sérelemdíj lehet a további megoldás.

Szubjektív szankció

Sérelemdíj (sérelemdíj érvényesítése)

A szubjektív szankció a sérelemdíj (korábban nem vagyoni kárnak hívták). A sérelemdíj azért szubjektív, mert a jogsértésen kívül szükséges az is, hogy a személyiségi jogában sértett személyt a jogsértés következtében hátrány érje és ezt bizonyítsa is. A sérelemdíj ezen hátrányok kompenzálására szolgáló, egyösszegben meghatározott pénzösszeg.

A sérelemdíj összegét a bíróság az adott ügy összes körülményét figyelembe véve határozza meg, amely azt jelenti, hogy mivel minden ember különböző, és mindenkire másmilyen hatással lehet a jogsértés, a sérelemdíj nem egy átalány kártérítés, hanem egy gondosan mérlegelendő kérdés. A sérelemdíjat ezért pontosan nem is lehet előre meghatározni, hiszen a bíróság mérlegeléssel, az ítéletében dönti el az összegét.

Kedvenc példánkkal élve, ha egy versenyzongoristának közlekedési balesetben megsérül az ujja (tehát sérül a testi épséghez fűződő személyiségi joga), és nem tud többé zongorázni, úgy magasabb sérelemdíj lehet indokolt, mint egy olyan személy esetében, aki énekes és az ujj sérülése nem okozott különösebb gondot a munkájában.

Amennyiben nem bíróságon érvényesítjük a sérelemdíjat, akkor kizárólag a bírósági ítéletek mutathatnak iránymutatást abban, hogy egy hasonló jogsértésért a bíróság mekkora összeget talált alkalmasnak a hátrány kompenzálására.

A személyiségi jogsértések szankciói alkalmazhatók párhuzamosan is, az egyik nem zárja ki a másikat.

Mikor van szükség személyiségi jogi perre?

"Amennyiben objektív szankciót érvényesítünk, úgy érdemes pert indítani, hiszen a bíróság állapíthatja meg ítéletében, hogy a jogsértés megtörtént, valamint a bíróság kötelezheti a jogsértő felet arra, hogy hagyja abba a jogsértést, vagy szüntesse meg a jogsértő állapotot. A bíróság ítélete pedig végrehajtható lesz, tehát amennyiben a jogsértő nem tartja be az ítéletet, úgy az állam segítségével kényszeríthetjük azt ki."

Dr. Szentkláray Bence LL.M.
Kártérítési szakjogász
Ügyvéd

"Mivel a sérelemdíj egy egyösszegű kompenzáció, nem feltétlenül szükséges a polgári per indítása, ha a sérelemdíjat a jogsértő fél megfizeti. A sérelemdíj iránti perek azért gyakoriak egyrészről, mert a jogsértő és a jogában sértett személy gyakran nem tud megegyezni a sérelemdíjban, hiszen a jogsértő gyakran nem tartja súlyosnak jogsértését, míg a személyiségi jogában sértett személy átélte a jogsértést, ezért teljesen eltérőek a szempontjaik.

Másrészről azért gyakoriak a sérelemdíj iránti perek, mert azokat a kártérítési perükben érvényesítik, hiszen van lehetőség arra, hogy egy bírósági perben bírálják el a kártérítést és a sérelemdíjat együttesen."

Dr. Jilling Szilárd Ferenc LL.M.
Kártérítési szakjogász
Ügyvéd

A személyiségi jogok megsértése: A leggyakoribb esetek

Ahogyan azt korábban írtuk, a személyiségi jogok sokfélék, tekintettel arra, hogy az emberek személyiségei és tulajdonságai is sokfélék.

Ügyvédi Irodánk főleg személyi sérüléssel járó balesetekből eredő kártérítésekkel foglalkozik, így az Irodánk által leggyakrabban tapasztalt személyiségi jogsértések a testi épséghez és egészséghez fűződő jogok megsértése, illetve haláleset esetén a hozzátartozók teljes családban éléshez való személyiségi jogának sérelmével járó esetek.

Irodánk azonban ellát otthon nyugalmához fűződő személyiségi jogok megsértése miatti képviseletet is, ezeket gyakran szomszédjogi jogsértéseknek nevezzük. Az egyik leggyakrabban megsértett személyiségi jogok ezen kívül a jóhírnévhez és becsülethez fűződő személyiségi jogok. Ezek a személyiségi jogok az emberek társadalmi megítélését, társadalmi helyzetét, megbecsülését hivatottak megvédeni.

A személyiségi jogi per menete

Az általános polgári perekhez képest a személyiségi jogi perekben könnyítés, hogy a jogsértés tényén kívül a személyiségi jogában sértett személynek nem kell mást bizonyítania a jogsérelem megállapításához.

Amennyiben tehát egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre a személyiségi jogsértésről, úgy a pert hamar le lehet zárni. A sérelemdíj esetében is elegendő a jogsértés tényének bizonyítása, azonban mivel a sérelemdíjhoz szükséges a hátrány is, a hátrányt és a jogsértés következményeit erősen ajánlott előadni és bizonyítani, hogy a bíróságnak lehetősége legyen kompenzálásra alkalmas sérelemdíj megítélésére.

Személyiségi jogi perekben legtöbb esetben kötelező a jogi képviselet, így ajánlott olyan ügyvédet megbízni, aki személyiségi jogi perekben tapasztalt, és a sérelemdíj bírósági gyakorlatával is naprakész, hogy a lehető legmagasabb kompenzációt kapja a személyiségi jogában sértett személy.

Gyakran ismételt kérdések

Mi a kártérítés és sérelemdíj kapcsolata? Ugyanaz a kettő?

A kettő nem ugyanaz, hiszen a kártérítés anyagi károk megtérítésére szolgál, míg a sérelemdíj a személyiségi jogsértés kompenzációja. Hasonlóság a kettő között egyszerűen megfogalmazva az, hogy egyrészről mindkettőnek hátrány kiegyenlítése a célja, másrészről az, hogy a sérelemdíjra is alkalmazandók a kártérítési szabályok, tehát akkor felel a sérelemdíjért a jogsértő, ha a kártérítési szabályok alapján kártérítésért felelős lenne.

Halál esetére is lehet sérelemdíjat kapni?

A személyiségi jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni, így elhunyt ember személyiségi jogát nem lehet érvényesíteni, egy személyiségi jog kivételével, ez a jog a kegyeleti jog. A személyiségi jogok nem örökölhetők, mivel az az adott személyhez fűződnek. Elhunyt ember személyiségi jogának megsértéséből eredő igényeket csak akkor lehet érvényesíteni, ha még életében megindítja a pert, így halála esetén a perbeli (felperesi) pozícióját az örököse megörökölheti, és folytathatja a pert az elhunyt személy nevében. Amennyiben hozzátartozó hunyt el, úgy a családtagjai jogosultak lehetnek sérelemdíjra, de saját jogukon.