A hazai és uniós jogszabályokban a munkavállaló védelme elsődleges cél, és ez a cél a munkahelyi balesetekért fennálló felelősség szabályaiban is megjelenik. A munkáltató felelőssége ugyanis ún. objektív, szigorú felelősség, amely alól a munkáltató csak szűk körben tudja kimenteni magát.
A munkáltató felel a munkahelyi balesetért, amennyiben a baleset a munkaviszonnyal összefügg, a kár bekövetkezett, és a kettő között fennáll az ok-okozati összefüggés.
Nem függ össze a munkaviszonnyal a baleset, ha az például akkor következik be, amikor a munkavállaló a munkavégzés helyén, de a munkáltató tudta nélkül, munkaideje után, fusimunkát végez.
A fenti feltételek megléte esetén a munkáltató csak két esetben tudja kimenteni magát:
a.) a károkozó körülmény ellenőrzési körén kívüli eső, előre nem látható esemény okozta, és nem volt elvárható, hogy a kárt elkerülje, vagy elhárítsa.
Ezek a feltételek konjunktívak, tehát amennyiben a munkáltató nem tudja bizonyítani valamennyi feltétel együttes fennálltát, úgy csak a másik, b) pont szerinti feltételek alapján mentesülhet.
Ellenőrzési körön kívüli az a körülmény, amelyre a munkáltatónak semmilyen ráhatása nincs, ilyen például a közúti közlekedés. Amennyiben a munkavállalót a munkahelyére történő utazás közben éri baleset, úgy az ellenőrzési körön kívüli, a munkáltató mentesül (de ettől még a társadalombiztosítási szabályok ezt „úti balesetnek”, tehát üzemi balesetnek minősítik).
Az előre nem látható esemény vagy körülmény azt jelenti, hogy azt a munkáltatónak a gondos eljárása esetén sem kellett előrelátnia. Így például ellenőrzési körön kívüli, és előre nem látható körülmény tipikusan a természeti katasztrófa.
A kár elkerülésének és a kár elhárításának elvárhatósága általában technikai jellegű kérdés, így például az vizsgálandó, hogy egy bizonyos eszközzel (pl. védőruha), vagy berendezéssel a kár bekövetkezte elhárítható lett volna.
b.) második esetben akkor mentesülhet a munkáltató, ha a kárt kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta.
A feltétel tehát a kizárólagosság és az elháríthatatlanság, amelyek az a) ponthoz hasonlóan, konjunktív feltételek.
A kizárólagosság azt jelenti, hogy a baleset bekövetkezte kizárólag a munkavállaló magatartására, mulasztására vezethető vissza. Így például megalapozhatja ezt a körülményt, ha a munkavállaló ittasan végzi a munkáját. Nem állapítható meg a kizárólagosság, ha a munkáltató nem biztosította a biztonságos munkavégzés feltételeit, így például, ha a munkáltató nem biztosít létrát, és a munkavállaló egy rögtönzött megoldást talál a létra helyettesítésére, akkor a munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy kizárólag a munkavállaló tehet a baleset bekövetkeztéért.
Az elháríthatatlanság az a) pontban rögzített magyarázat irányadó.
A többi kártérítési alakzathoz hasonlóan a munkáltató kártérítési felelősségének vizsgálata is szakértelmet igényel, hiszen a rövid és tömör törvényszöveg értelmezése mellett az évtizedes bírósági gyakorlat ismerete is elengedhetetlen. Felhívjuk a figyelmet továbbá, hogy a fenti ismertetés egy általános ismertető, a kártérítési ügyekben megfelelő tájékoztatás az adott ügy egyedi körülményeinek ismeretében adható, hiszen akár egy jelentéktelennek tűnő körülmény is befolyásolhatja az ügy megítélését.
Amennyiben kérdése van – akár munkavállalóként, akár munkáltatóként -, úgy nyugodtan keressen minket bizalommal az elérhetőségeink bármelyikén.