Ajándék visszakövetelése: Mikor és hogyan vonható vissza az ajándékozás?
Az ajándékozási szerződés visszavonása: a jogi lehetőségek
Ajándékozási szerződésnek számít, ha dolgot (akár ingó, akár ingatlan) ingyenesen adunk át más tulajdonába. A jog világában leggyakrabban előforduló eset, amikor a hozzátartozó (leggyakrabban szülő, nagyszülő) ingatlant ajándékoz a másik hozzátartozójának (leggyakrabban gyermek, unoka). Mindennapos azonban, hogy az ajándékozó később vissza akarja kapni az ajándékot, hiszen a megajándékozott fél olyat tett, vagy a viszony úgy megromlott, hogy már érdemtelennek érzi az ajándékra.
Technikai értelemben különbség van az ajándékozási szerződés utólagos megtámadása, megszüntetése, valamint maga az ajándék visszakövetelése között. Az ajándékozási szerződés megtámadására vagy megszüntetésére az általános, minden szerződésre vonatkozó szabályok alkalmazandók, így például, mint minden szerződés, bizonyos feltételek esetén érvénytelenné nyilváníttatható bíróság által, vagy megszüntethető (pl. elállás). A polgári jogi szabályok azonban ajándékozási szerződés esetén pluszban segítenek azzal, hogy több lehetősége legyen az ajándékozónak arra, hogy az ajándékot valamely úton visszakaphassa. Az e mögötti érv az, hogy az ajándékozó ingyen ad valamit, cserébe nem kap semmit, így nyilvánvalóan nincs egyensúly a tranzakcióban. Ezért a jog a lentebb részletezett többletjogosultságokat biztosítja az ajándékozó számára: az ajándék visszakövetelésének jogát. Ezekkel a jogokkal nem a szerződést támadhatja az ajándékozó (amely igen nehéz és korlátozott lehetőség), hanem bizonyos feltételek esetén visszakaphatja az ajándékot, tekintet nélkül a szerződésekre vonatkozó szabályokra.
A jog 3 esetkört biztosít az ajándék visszakövetelésére, ha az ajándékozás már megtörtént:
- első eset, amikor az ajándékozás után az ajándékozó létfenntartása veszélybe került, és szüksége lenne az ajándékra, amely ajándék a létfenntartását segítené, de csak akkor, ha ezzel egyidejűleg nem veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását. Sarkalatos példával élve, ha a szülő ajándékoz egy ingatlant a gyermekének, majd később a saját lakhatását elveszti, akkor nem követelheti vissza az ingatlant, ha a gyermekének sem lenne saját lakhatása másképp biztosítható. A megajándékozott akkor sem köteles visszaadni az ajándékot, ha biztosítja az ajándékozó megfelelő létfenntartását. Az előző példával élve, ha a megajándékozott lakást bérel a lakhatását elvesztő szülőjének, ezáltal biztosítja a létfenntartását, akkor szintén nem követelhető vissza az ingatlan.
- második esetkör, ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozóval vagy közeli hozzátartozójával szemben súlyos jogsértés követ el. A jogsértés nem feltétlen bűncselekményt jelent, a jogsértés lehet akár polgári jogi is (pl. személyiségi jogsértés). Az, hogy mi számít súlyos jogsértésnek, mindig az adott ügy összes körülményeihez képest lehet mérlegelni. Ezen második esetben nem csak az ajándék, hanem a helyébe lépett érték is visszakövetelhető, így ha például ha az ajándék pénz volt, és abból autót vettek, akkor az autó követelhető vissza.
- harmadik, és egyben leggyakoribb esetkör, amikor az ajándékozó az ajándékot olyan feltevéssel adja, amely utólag végleg meghiúsul. Mindennapos, hogy az ajándék valamilyen feltevés (és nem feltététel!) apropóján kerül ajándékozásra, tipikusan nagy eseményekhez szokták kötni az ajándékot. Ilyen például, ha a szülő azzal a feltevéssel vásárol autót a gyermekének, hogy az végezze el az egyetemet. A feltevés egyértelmű: az egyetemet el kell végezze, és kizárólag emiatt kapta az ajándékot. Ha a gyermek nem végzi el az egyetemet, és évek múltán sem tesz semmi annak érdekében, akkor megalapozottan állíthatjuk, hogy ez a feltevés utólag véglegesen meghiúsult, az ajándék visszakövetelhető. Ezen harmadik esetkörben azonban sok körülmény fontos lehet. Az első és legfontosabb, hogy a megajándékozott tudatában volt-e annak, hogy az adott feltevéssel (pl. diplomaszerzés) kapja az ajándékot? Ha nem tudta, és nem is tudhatta, akkor nem visszakövetelhető az ajándék. Ha tudta, vagy tudnia kellett (pl. az ajándékozási szerződésben le volt írva, vagy a szülő az új autó kulcsát a családi vacsorán, több tanú jelenlétében, azzal a kifejezett előadással adja át, hogy az új autót a diplomaszerzéshez van kötve), akkor az ajándék visszakövetelhető. Az, hogy a feltevés mi volt, és a megajándékozott ismerte-e, az ilyen tárgyú perek leggyakrabb kérdése, alapos vizsgálatot igényel.
Ingatlan ajándék visszakövetelése és az elévülés szabályai, pénz ajándék visszakövetelése
A jog nem tesz különbséget ingó vagy ingatlan ajándék visszakövetelése között, így az ingatlan visszakövetelésére, valamint pénz ajándék visszakövetelésére az általános, ajándék visszakövetelésére vonatkozó szabályok alkalmazandók. Az mindenképpen elmondható, hogy az ingatlan ajándék visszakövetelése iránti per jóval gyakoribbak, mint az ingó visszakövetelése iránti perek. Ez azért is van, mert a jogszabály kimondja, hogy szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye, ha pedig ingatlan az ajándék tárgya, az feltehetőleg nem számít szokásos mértékűnek.
A polgári jogban az általános elévülési idő 5 év, ha a jogszabály nem tér el ettől. Az ajándék visszakövetelése esetén az elévülés az általános 5 év, így ingatlan ajándék visszakövetelése esetén is 5 év.
Ajándék visszakövetelésének elévülésénél az a kérdés, hogy maga az elévülés mikor indul el, és nem feltétlenül az, hogy az ajándékozás mikor történt. Erre a válasz az, hogy attól függ, hogy a fenti 3 esetkör közül melyik alapján követeljük vissza az ajándékot, tehát:
- ha a létfenntartás veszélybe kerülés indokán követeljük vissza, akkor az elévülés akkor kezdődik, amikor a létfenntartás veszélybe került;
- súlyos jogsértés esetén akkor, amikor a jogsértés megtörtént;
- feltevés végleges meghiúsulása esetén akkor, amikor a feltétel véglegesen meghiúsult, vagy akkor, amikor alaposan következtethetünk arra, hogy véglegesen meg fog hiúsulni (fenti példánkkal élve, ha a gyermek 10 év után sem fejezte be az egyetemet, és már jó ideje nincs is hallgatói jogviszonya, akkor megalapozottan feltehető, hogy soha nem fogja elvégezni az egyetemet).
Az elévülés azt jelenti, hogy az elévülés letelte után bírósági úton nem érvényesíthetjük az igényünket, tehát nem perelhetünk.
Ajándék visszakövetelése határidő és a jogvesztő feltételek
Az elévülésen kívül az időnek még egy nagyon fontos szerepe van: ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb időn keresztül nem követeli vissza, akkor úgy kell tekinteni, hogy az ajándék visszaköveteléséről lemondott.
Ez azt jelenti, hogy elévülési időn belül is előfordulhat, hogy jogilag még megindíthatnánk a pert az ajándék visszakövetelésére, azonban olyan sokáig húztunk ezt az igényt, hogy a bíróság azt mondhatja, hogy olyan sokáig nem követelte vissza, hogy úgy tekinthető, hogy lemondott arról a jogáról, hogy visszakövetelhesse az ajándékot. E mögött az az érv, hogy ne lehessen bizonytalan helyzetben tartani a megajándékozott felet, például egy ingatlan ajándékozása esetén ne kelljen 5 évig azon rágódnia, hogy visszakövetelik-e, elveszítheti-e az otthonát. Ilyenkor, ha például az 5 éves elévülési időn belül, 4 év és 350. napon indítja meg a pert az ajándékozó (pedig jóval hamarabb megtehette volna), a bíróság mondhatja azt, hogy hosszabb ideig nem követelte vissza, így hiába nem évült el az igénye, úgy kell tekinteni a hosszú idő elteltét, hogy lemondott a visszakövetelés jogáról.
További jogvesztő feltétel, azaz nem követelhető vissza az ajándék, ha:
- súlyos jogsértés esetén, ha a jogsértés időpontjában már nincs meg az ajándék vagy a helyébe lépett érték
- jogsértés esetén, ha a megajándékozott a jogsértést megbocsátotta (megbocsátásnak számít a fentebb részletesen kifejtett, hosszabb időn át történő érvényesítés elmaradása is)
- szokásos mértékű ajándék nem követelhető vissza (az, hogy mi a szokásos érték, a bíróság mérlegeli, pár tízezer forintos ajándék például szokásos értékűnek számít).
Ajándék visszakövetelése szerződés nélkül – bizonyíthatóság és esélyek
Ajándék visszakövetelése iránti perekben gyakran a bizonyításon múlik a pernyertesség, hiszen elméletben szinte mindig megáll az ajándék visszakövetelésének lehetősége, azonban azt nem, vagy nehezen tudjuk bizonyítani. Különösen igaz ez a harmadik esetkörre, tehát arra az esetre, amikor egy feltevés végleges meghiúsulása miatt követeljük vissza az ajándékot. Ilyen esetben ugyanis bizonyítanunk kell, hogy a feltevést a megajándékozott ismerte, tudta, és annak is tudatában volt, hogy kizárólag emiatt a feltevés miatt kapja az ajándékot. A megajándékozott ekkor kerül olyan helyzetbe hogy tudja, teljesítenie kell a feltevést, hiszen amiatt kapta az ajándékot. Ezt azonban gyakran nehéz bizonyítani. A legjobb megoldás, ha a szerződésben leírjuk, hogy az ajándék milyen feltevéssel kerül átadásra. Szerződés hiányában kénytelenek vagyunk egyéb bizonyítékokkal, így tanúkkal, csevegésekről készült képernyőfotókkal bizonyítani azt, hogy a feltevésről tudott vagy tudnia kellett.
Ajándék visszakövetelése örököstől és jogesetek
Örököstől főszabály szerint csak kivételesen követelhető vissza a neki adott ajándék. A bírósági gyakorlat azonban kimondta jogesetekben, illetve kollégiumi véleményben, hogy örököstől is visszakövetelhető az ajándék, ha az adott ügy vizsgálata esetén a társadalmi felfogás indokolttá teszi, a bírósági gyakorlat az alábbi példával szemlélteti:
„Idős személyek a náluk lényegesen fiatalabb hozzátartozójuknak nagy értékű ajándékot adnak abban a felismerhető feltevésben, hogy a megajándékozott róluk szükség esetén gondoskodni fog, elesett állapotukban támogatja őket. A megajándékozottnak az ajándékozót megelőző elhalálozása az ajándékozó ilyen feltevését – amely nélkül az ajándékozásra egyáltalán nem került volna sor – meghiúsítja. Ilyen kivételes esetben az ajándék visszakövetelhető a megajándékozott örökösétől is, mert meghiúsult az ajándékozónak az a feltevése, hogy a megajándékozott öt túl fogja élni s így képes lesz a gondozására, támogatására.”
Az ajándékozó örököse is kivételesen visszakövetelheti az ajándékot, főleg olyan esetekben, amikor az ajándékozás az örökösre, vagy rá is tekintettel történt.
